HTML

Érdekes Világunk

"A világ tele van jelekkel és csodákkal, amik megtörténnek és elmúlnak, s aki elég szerencsés és elég éber, az megláthatja őket." Helen Macdonald

Friss topikok

10 hihetetlen ősállat

2015.05.07. 21:25 Tokár Tamás Zalán

Évmilliókkal ezelőtt meghökkentően furcsa állatok éltek a Földön. Egy elefánt méretű lajhárra, vagy egy bika nagyságú rágcsálóra valószínűleg sokan kíváncsiak lennénk, de valljuk be őszintén, nem szívesen találkoznánk egy vérszomjas, 20 méteres cápával, vagy egy 50 km/órával száguldozó, gyilkos, 3 méteres futómadárral.

1. Óriáslajhár (Élt: 2 millió – 8000 évvel ezelőtt) 

Az óriáslajhár az amerikai kontinens fás és füves térségein élt. Jóval nagyobb volt a ma élő rokonainál, hossza 5-6 méter lehetett, tömege akár a 4 tonnát is elérhette. Az afrikai elefánt méretű állat, békés, kissé esetlen és lassú növényevő volt, leginkább falevelekkel táplálkozott. Az óriáslajhár kb. 8000 éve halt ki, kipusztulását valószínűleg az ember okozta, ugyanis ekkor jelentek meg az első indiánok a kontinensen.

web_-032_big_ce.jpg

A képen egy óriáslajhár élethű makettje. Ez az elefánt méretű, szelíd és esetlen állat, falevelekkel táplálkozott, valószínűleg az ember okozhatta kihalását. (kép innen)

2. Josephoartigasia monesi (Élt 4 – 2 millió évvel ezelőtt)

A valaha élt legnagyobb rágcsálófaj, a Josephoartigasia monesi maradványaira 2008-ban, Uruguayban bukkantak a kutatók. A három méter hosszú, bika méretű állat (kb. 1 tonnát nyomhatott) az erdők és tölcsértorkolatok területén fordult elő. A nagyméretű rágcsálónak nem volt túl erős állkapcsa, puha növényeket és gyümölcsöket evett. A tudósok szerint az állat az ott élő ragadozók miatt nőtt ekkorára.

mxcpalx_montagem-ciencia-roedor-2_original.jpeg

A Josephoartigasia monesi a valaha élt legnagyobb rágcsálófaj volt, a növényevő, 3 m hosszú, 1 tonnás állat, a ragadozók miatt nőtt ekkorára  (kép innen)

3. Deinotherium (Élt: 10 millió – 10 ezer évvel ezelőtt)

A kardfogú őselefántok családjába tartozó Deinotherium a valaha élt harmadik legnagyobb szárazföldi emlős volt a Földön. Valószínűleg nem volt túl intelligens, mivel az agya jóval kisebb volt, mint az elefántoknak általában. A hím Deinotherium magassága elérte a 4 métert, súlya akár 10 tonna is lehetett. A növényevő állatnak furcsa, állkapocsból induló, lefele forduló agyarai voltak, melyeket gumók kiásására vagy a fák kérgének lehántására használt.

mxcp78803226_mammoth_84528c.jpg

A Deinotherium valaha élt harmadik legnagyobb szárazföldi emlős volt, különös, lefele forduló agyarakkal rendelkezett, melyeket gumók kiásására vagy a fák kérgének lehántására használt (kép innen)

4. Megalodon (Élt: 16 - 2,6 millió (1,6 millió) évvel ezelőtt)

A Megalodon a valaha élt legnagyobb cápafaj volt, akár 15-20 méter hosszúra is megnőhetett. Ez a hatalmas, busz méretű ragadozó akkora állkapoccsal rendelkezett, hogy könnyedén le tudott volna nyelni egy embert. Valószínűleg tengeritehenekkel, fókákkal és bálnákkal táplálkozott. Vannak, akik úgy hiszik, még mindig él néhány példány a világ óceánjaiban, de a tudósok többsége ezt nem tartja valószínűnek. A Megalodon 1,6 millió (más források szerint 2,6 millió) éve halt ki, ennek okát nem tudni pontosan. Talán az egyik jégkorszak okozta eltűnését, de az is lehet, hogy már nem jutott elég táplálék a nagy étvágyú óriáscápa számára.

mxcpvmnh_megalodon.jpg

A Megalodon egy óriási méretű, kb. 15-20 m hosszúságú cápafaj volt, fókákkal, tengeritehenekkel és bálnákkal táplálkozott (kép innen)

mxcplargest-megalodon-jaw-fossil.jpg

Egy Megalodon állkapcsa (kép innen)

5. Gyilokmadár (Élt: 62 - 2 millió évvel ezelőtt)

A gyilokmadár 62 millió évvel ezelőtt jelent meg Dél-Amerikában. Ez az 50 km/óra sebességre képes, röpképtelen futómadár kb. 3 méter magas volt. Erős csőre és lába segítségével terítette le áldozatait. Kihalásának oka az Észak-Amerikából ide vándorolt kardfogú tigris (ekkor alakult ki a közép-amerikai földsáv). Ez az új ragadozó jóval hatékonyabban, csoportosan vadászott, ezért a gyilokmadár számára már nem maradt zsákmányállat.

mxcphqdefault.jpg

A gyilokmadár 62 millió évvel ezelőtt jelent meg, magassága akár 3 m is lehetett. Kihalását a kardfogú tigris okozta 2 millió évvel ezelőtt. (kép innen)

6. Titanoboa (Élt: 60 - 58 millió évvel ezelőtt)

A Titanoboa Dél-Amerika trópusi esőerdeiben élt a paleocén korban. Hosszúsága elérte a 13-15 métert, súlya több mint 1100 kg volt. A kutatók szerint óriási méretét annak köszönhette, hogy a kréta korszak után, a paleocénben jóval melegebb lett Földünk hőmérséklete, így a trópusokon még a mainál is nagyobb hőség uralkodott. A Titanoboa halakat, emlősöket, kisebb kígyókat és teknősöket evett, de akár a nagyobb krokodilokkal is képes volt elbánni.

mxcptitan321-jpg_180815.jpg

Egy kb. 15 m hosszú Titanoboa élethű makettje, mely 2012 tavaszán volt látható a New York-i Grand Central pályaudvarnál (kép innen)

7. Quetzalcoatlus (Élt: 67 – 65 millió évvel ezelőtt)

A Quetzalcoatlus a késő kréta korban élt és a valaha létező legnagyobb röpképes állat volt. Ez a hosszú nyakú, zsiráf méretű, repülő őshüllő 10-11 méter szárnyfesztávolsággal rendelkezett. Testfelépítése lehetővé tette, hogy képes legyen hatalmas távolságokat, akár 10-15 ezer kilométert is megtenni a levegőben. Életmódját tekintve nem egyezik teljes mértékben a kutatók véleménye. Egyesek úgy vélik, az állat úgy élt, mint a mai keselyűk és elhullott dinoszauruszokkal táplálkozott. Ugyanakkor van egy olyan verzió is, miszerint Quetzalcoatlus rákokat és fejlábúakat evett, mivel hosszú csőre lehetővé tette felkutatásukat.

life_restoration_of_a_group_of_giant_azhdarchids_quetzalcoatlus_northropi_foraging_on_a_cretaceous_fern_prairie.png

A Quetzalcoatlus a valaha létező legnagyobb röpképes állat volt, 10-11 méter szárnyfesztávolsággal rendelkezett és képes volt akár 10-15 ezer kilométer távolságot is megtenni a levegőben (kép innen)

8. Tanystropheus (Élt: 245-228 millió évvel ezelőtt)

A különös testalkatú Tanystropheus a triász korban élt, maradványaira Európában, Közel-Keleten és Kínában találtak rá. A 6 méteres őshüllőnek 3 m hosszú nyaka volt, 12-13 megnyúlt nyakcsigolyával rendelkezett. Általában a sekély vizekben tartózkodott, de időnként a szárazföldre is kimerészkedett. Rovarokkal, kisebb hüllőkkel, halakkal és puhatestűekkel táplálkozott.

mxcpc6082636cb_69468294_o2.jpg

A Tanystropheusnak különös testalkata volt, a 6 méteres őshüllő 3 méter hosszú nyakkal, 12-13 nyakcsigolyával rendelkezett (kép innen)

9. Dunkleosteus terelli (Élt: 380 – 360 millió évvel ezelőtt)

A Dunkleosteus terelli páncélos porcos hal volt, hossza elérhette a 10 métert, súlya pedig a 3,6 tonnát. A késő devon korban élt és félelmetes ragadozó volt. Szájában fogak helyett csontos lemezek helyezkedtek el, melyek segítségével kétszer olyan erős harapásra volt képes (4400-5300 newton) mint a fehér cápa. A Dunkleosteus terelli nem volt válogatós, halakkal, cápákkal táplálkozott, sőt, előfordult, hogy saját kisebb fajtársait is zsákmányul ejtette.

mxcptumblr_m5xflrerh01rrpn3bo1_1280.jpg

A Dunkleosteus terelli harapása kétszer olyan erős volt, mint a fehér cápának. E félelmetes ragadozó, mely akár 10 m hosszúra és 3,6 tonna súlyúra is megnőhetett, nem volt válogatós, akár kisebb fajtársait is zsákmányul ejtette. (kép innen)

10. Stethacanthus (Élt: 385-320 millió évvel ezelőtt)

A kb. 70 cm hosszú porcos hal nagyon hasonlított a mai cápákra, azzal a különbséggel, hogy Stethacanthus hímjénak egy üllő alakú hátúszója volt. A kutatók szerint a furcsa testrész a párválasztásban játszhatott szerepet. A part menti, sekély vizekben élt, halakkal, fejlábúakkal, rákokkal táplálkozott. Bár fürge állat volt, gyakran előfordult, hogy a Dunkleosteus terrelli zsákmányává vált.

mxcp107362_orig.jpg

A hím Stethacanthusnak érdekes üllő alakú hátúszója volt, valószínűleg a párválasztásban játszhatott szerepet (kép innen)

13 komment

Címkék: Óriáslajhár Josephoartigasia monesi Deinotherium Megalodon Gyilokmadár Titanoboa Quetzalcoatlus Tanystropheus Dunkleosteus terelli Stethacanthus

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesvilagunk.blog.hu/api/trackback/id/tr777440232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

murci57 2015.05.07. 22:35:35

A levegőben megtett 10-15 ezer kilométeres távolságot hiszi a piszi (még 100 km/h sebességgel is 100-150 óra lett volna).

==T== 2015.05.08. 14:35:43

A Megalodonról olvastam valahol, hogy az átlagos példányok nem voltak sokkal nagyobbak, mint egy mai kardszárnyú, és a maximum is "csak" 12-12m hosszú lehetett.

Egy csapat kardszárnyú ebben az esetben elbánhatott vele - főleg a még nem kifejlett példányokkal.

Éles Kapitány 2015.05.08. 15:05:21

@murci57: Gondolom, nem egy ropteben tett me annyit, hanem mint vandor ropkepes hullo akar 10-15 ezek km-re is elvandorolhatott...

Darw 2015.05.08. 15:21:46

@murci57: Egyes madárfajok Alaszkától Új-Zélandig repülnek egyhuzamban. Repülés= vitorláznak az légáramlatokon.

- Hogy halt ki a Deinotherium?
- Hé haver kikötődött a cipőfűződ!

kavicsq 2015.05.08. 15:23:12

@==T==: És a képen látható állkapcsot is csak hamisították?

Spiritmonger 2015.05.08. 15:34:33

@==T==: Szakemberek szerint egy kardszárnyú delfin, különösen a hím, ha kifejlett, a maga 9 méteres hosszával bármikor szét tud kapni egy fehér cápát, amiből a rekordméret 7 méteres, a súlya kb 60%-a az említett delfinnek. Egy falka kardszárnyú állítólag az ámbráscetnek is nekimegy, sőt, állítólag az óriáspolipot, óriáskalmárt és szétszedi, de ezekről hiteles forrást nem találtam. Ha tudsz adni, azt megköszönöm.

meleghengersor 2015.05.08. 15:38:45

Én is vitorlázásra tippelnék, v.ö. albatroszok.

turista a saját országában 2015.05.08. 16:52:30

@==T==: A Megalodon korában még nem éltek a kardszárnyúak.

Murlo 2015.05.08. 18:21:42

"Deinotherium valaha élt harmadik legnagyobb emlős volt"

számos, még ma is élő bálnafajjal lehetne cáfolni ezt az állítást, nemhogy az őskoriakkal. Ha azonban - ahogy gyanítom - a fordításból kimaradt a "szárazföldi" kiegészítés, akkor javítsátok a két helyen is szereplő állítást.

Tokár Tamás Zalán 2015.05.08. 18:30:41

@Murlo: Köszönöm az észrevételt! Javítva! :)

==T== 2015.05.08. 18:31:45

@kavicsq: Elképzelhető, hogy pl. aránytalanul nagy volt a koponyája és a szája. Mivel a cápák porcos halak, más csontozat nemigen maradt fenn, így csak a megtalált állkapocs mai cápák testformára vetítésével tudnak becsülni.

@turista a saját országában: Lehet. De tengeri emlősök már bőven - és gondolom voltak köztük a kardszárnyúaknak megfeleltethető, intelligens fogascetek echolokációval, meg mindennel. De nem tudom. Viszont logikus lenne, hogy egy rivális érkezése vessen véget a megalodonok "karrierjének".

@Spiritmonger:

Hát elvileg egy dokumentált eset van, amikor egy kardszárnyú pillanatok alatt szétkapott egy nagy fehér cápát. Talán a discovery vagy a NatGeo egy teljes 45 perces dokumentumfilmet*** is csinált belőle. Van a youtube-on is részlet belőle. Az a helyzet, hogy nincsenek egy súlycsoportban sem méret, sem intelligencia terén.

A wiki szerint a legnagyobb lemért nagy fehér 3,3 tonna volt, a legnagyobb kardszárnyú meg picivel 10 tonna fölött. Még a kifejlett nőstény orkák is picivel nagyobbak a legnagyobb ismert fehér cápák.

Ami az óriáskalmárt illeti, az ámbráscetekről tudom, hogy arra szoktak vadászni.

***
Szerk: Natgeo. A címe: "National Geographic - The Whale That Ate Jaws"

bioLarzen 2015.05.08. 18:46:00

@Éles Kapitány: A legelfogadottabb teória szerint igen, egyvégtében tudott ennyit "repülni" - ami egyébként leginkább siklórepülés volt, "csapkodós" repülésben valószínűleg tényleg nem volt nagy májer.

... de, persze, ezek mind csak teóriák, amik sosem garantáltan fedik a valóságot. Lehet, hogy repülni sem tudtak...