A nazcák Peruban éltek, még jóval az inkák megjelenése előtt. Megannyi kérdés vetődik fel velük kapcsolatban. Hogyan éltek és milyen szokásaik voltak? Mire szolgáltak piramisaik? Hogyan és miért készítették a Nazca-vonalakat? Hogy tűnt el civilizációjuk?
A nazcák Kr.e. 200 és Kr. u. 800 között éltek Peru déli részén, a Nazca-völgyben. Korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésünkre róluk, csupán a régészeti leletekre tudunk hagyatkozni, mivel (valószínűleg) írástudatlanok voltak. A nazcák földműveléssel, állattenyésztéssel, halászattal, kereskedelemmel foglalkoztak, továbbá fazekas munkáik és textiliparuk is jelentős volt. Szertartásaik központja Cahuachi volt, sárból és nádból készített lakóházaikat viszont Tambo Viejo-ban építették fel.
A nazcák élőhelye
Földművelés, állattenyésztés
Lámákat és tengerimalacokat tenyésztettek és fogyasztották húsukat. Kokacserjét és tökféléket termesztettek, illetve étrendjük része volt a kukorica, a bab, a mogyoró, az édesburgonya és a manióka. A száraz, sivatagos éghajlat miatt vízvezetékeket építettek. A vizet víztározókba gyűjtötték, majd földalatti csatornákon keresztül oda továbbították, ahol szükség volt rá. Ha a nazcák valamilyen okból le akartak jutni ezekhez a vezetékekhez, akkor ezt egy kör alakú járaton keresztül tehették meg. A helyiek még ma is használják ezeket és puquios-nak hívják.
Nazca vízvezeték lejáratok
Nazca kerámia alkotások
A kerámiából készült alkotások a Nazca-kultúra részét képezték. Szín és formaviláguk egyre változatosabb lett. Ezek a tárgyak növényeket, állatokat és mítikus teremtményeket ábrázoltak, eleinte egyszerűbbek voltak, később feltűnőbbé, harsányabbá váltak.
Nazca kerámia alkotás
Nazca kerámia alkotás
Nazca kerámia alkotás
Nazca kerámia alkotás
Temetkezésük
A nazcák temetkezési helye Cahuachi volt. Halottaikat magzati pózban helyezték el, melléjük különféle tárgyakat tettek.
Nazca sírhely
A holttesteket mumifikálták, ruháikat is konzerválták, egy olyan szerrel kenték be, mely távol tartotta az élősködőket és a baktériumokat. Így történhetett meg, hogy az öltözékek egy része épségben átvészelt 1500-2000 évet. A művészien megmunkált textíliáikat valószínűleg nők készítették szövőszék segítségével. Pamuttal illetve gyapjúval dolgoztak, a szebb hatás érdekében állati és növényi színezékeket használtak. A rajtuk lévő ábrák hasonlóak a kerámia leleteken lévő mintákhoz. Az ásatások során kendőket, ruhákat, öveket és táskákat találtak. A ruhák eltérő minősége arra enged következtetni, hogy a nazcák között komoly hierarchikus különbségek voltak.
Egy Nazca palást
Egy Nazca tunika
Egy hosszú Nazca textil öv
Egy Nazca kokalevél tartó táska.
A dél-amerikai indiánok rendszeresen rágcsáltak kokalevelet étvágycsökkentő és energetizáló hatása miatt, illetve segítette a magaslati levegőhöz való alkalmazkodást.
A koponyatorzítás szokása gyakori volt közöttük, a sírokban feltárt emberek 68%-ánál vettek észre elnyúlt fejformát. Ezt úgy érték el, hogy a csecsemők homlokára párnát, fejük hátsó részére deszkát kötöttek. A koponyák mesterséges deformálása, mely az ókorban elterjedt volt, arra utal, hogy a nazcák civilizációja teokratikus berendezkedésű volt, vagyis a vezető szerepet a papok töltötték be.
Deformált Nazca koponyák
Koponyatrófeák
A nazcák körében szokás volt, hogy legyőzött ellenségeik koponyáját maguknál tartották. Ennek több oka is volt, egyrészt így megbecsült harcosokká válhattak, másrészt azért lehetett szükség a levágott fejek birtoklására, hogy különféle rítusokkal átvegyék elesett ellenfeleik életerejét. Ezzel kapcsolatban a tudósok véleménye megoszlik, vannak olyan szakértők, akik úgy vélik, hogy a nazcák nem ellenségeik koponyáját tették közszemlére, hanem emberáldozatokét. Mindenesetre fontos szerepük lehetett, mert gyakran temettek trófeakoponyákat a halottak mellé.
Nazca trófeakoponya
A nazca-völgyi piramisok
Cahuachi-ban piramisokat is felfedeztek a régészek, melyek vallási célból épültek. Ezeket a lépcsős építményeket vályogfallal kerítették be. Gyakorta rendeztek is különféle ceremóniákat, állat és emberáldozatokat mutattak be. A macskákat szentként tisztelték. Cahuachi-ban a 3. század során természeti katasztrófák történtek, árvíz, majd földrengés, ezután elvesztette szent jellegét és elnéptelenedett.
Nazca piramis Cahuachi-ban
A Nazca-vonalak
Peru Pampas de Jumana nevű fennsíkján óriási mértani alakzatok, hatalmas állatfigurák, és nyílegyenes vonalak találhatók, összesen 520 km2-en. Méretük olyan nagy, hogy csak a levegőből lehet megállapítani mit is ábrázolnak. Ezeknek az alakzatoknak és állatfiguráknak, az az egyik furcsa közös jellemzőjük, hogy egyetlen, önmagát sehol nem metsző vonalból állnak. A nazcák valamikor Kr. e. 50 és Kr.u. 600 között készítették, úgy, hogy a sivatag talajáról felszedték a vörös-fekete kavicsréteget, hogy az alatta lévő halványsárga kőzet látszódjon. A Nazca-vonalak egészen az 1920-as évekig nem voltak ismertek, ekkor fedezte fel Julio C. Tello, a perui régészet atyja. Világhírűvé azonban csak 1939-ben vált, amikor az amerikai geográfus, Paul Kosok, végigrepült kisrepülőjével a terület fölött.
Paul Kosok (1896-1959)
Egy majmot ábrázoló Nasca-vonal
Egy pókot ábrázoló Nasca-vonal
Egy bálnát ábrázoló Nasca-vonal
Egy embert ábrázoló Nasca-vonal
Mértani alakzatokat ábrázoló Nasca-vonalak
Mértani alakzatokat ábrázoló Nasca-vonalak
Miért készítették a Nazca-vonalakat?
Számos olyan verzió látott napvilágot, mely megpróbálta elmagyarázni milyen célt is szolgálhattak a Nazca-vonalak.
Paul Kosok, a Nazca-vonalak első kutatója úgy vélte, hogy az ábrák és az alakzatok a nap és a csillagok járásának megmutatására szolgáltak. Hasonló véleményen volt Mari Reiche német csillagász is. Szerinte a vonalak alapján határozták meg a napfordulókat, a nap és holdfogyatkozásokat illetve a vetés vagy az aratás legalkalmasabb időpontját.
Vannak akik úgy gondolják, hogy a nazcák kapcsolatban álltak a földönkívüliekkel, hiszen az akkori eszközökkel ilyen alakzatokat nem lehetett kivitelezni. A koponyatorzítás is az idegenek jelenlétére utalhat, talán így akartak hasonlítani rájuk a nazcák. Az eljárás más ókori népeknél is szokás volt, például az egyiptomiaknál. Erich von Dänikennek, a svájci írónak, az a véleménye, hogy a Nazca vonalak repülőtérként szolgáltak az földönkívüliek számára.
Zelkó Zoltán feltételezése szerint a Nazca-fennsík vonalhálózata a Titicaca-tó és környékének 1:16 arányú térképe. Úgy véli a vonalhálózat háromszögeléssel készült (3 ismert pont alapján állapították meg egy 4. pont koordinátáit). Zelkó arra következtet, hogy az ábrázolt állatok totemállatok voltak.
A kutatók tehát eddig még nemigen jutottak dűlőre a Nazca-vonalakkal kapcsolatban. Sorra születnek az elméletek, egyesek szerint a vonalak zarándokutak voltak, melyeket a Nazca-indiánok szertartásaik alkalmával jártak végig. Az is felvetődött, hogy az itt élők így akarták kifejezni a tiszteletüket az égiek felé, vagy talán a vonalak vízlelő helyeket jelöltek.
Tudtak repülni a nazcák?
Képesek voltak repülni a Nazca-indiánok? A Peruban élő amerikai Bill Spohrer úgy gondolta igen! A vonalak közelében olyan gödröket fedeztek fel, melyekben többszöri tűzgyújtás nyomait találták, Spohrer úgy gondolta ezek nem a vallási szertartás részét képezték, hanem hőlégballonok felszállóhelyei lehettek. Léghajóját, a Condor I-et olyan anyagokból és technológiával készítette, mellyel feltételezése szerint a Nazcák is rendelkeztek. (A Nazca sírokból olyan szövet került elő, amelynek szövése finomabb a mai ejtőernyők alapanyagáénál, s erősebb, mint amiből a hőlégballonokat készítik.) A Condor I. 1975. novemberében indult útjára két tapasztalt léghajóssal, akik Julian Nott és Jim Woodman voltak. A léghajó 350 méteres magasságba emelkedett és további 4,8 km-t repült. Lehet, hogy a nazcák tényleg tudtak repülni és fentről irányítani a munkálatokat?
A Condor I.
Miért tűnt el nazcák civilizációja?
David Beresford-Jones, a Cambridge-i Egyetem régésze azt állítja, hogy a nazcák saját maguknak köszönhették civilizációjuk bukását. A földművelés miatt kivágták az erdőségeket, ez száraz szeleket és a katasztrofális áradásokat okozott a völgyben, ahol éltek. A régész és kollégái szerint Kr. u. 600-ig a folyóvölgyeket dús erdőségek boríthatták, azonban a fák kiirtása után a Nazca-völgy védtelenné, majd lakhatatlanná vált.
