A természet sokszor meglep minket. A kecskék pupillája téglalap alakú, a koaláknak vannak ujjlenyomataik és létezik egy medúzafaj, mely biológiailag halhatatlan. Íme néhány szórakoztató vagy elgondolkodtató tény az állatok világából!
1. A hoacin madárfióka szárnyai végén karmok vannak, melyekkel tud kapaszkodni. Amikor a hoacin felnő a karmok visszafejlődnek. Az állat testfelépítése alapján az Archaeopteryxhez hasonlít, mely 150 millió éve élt és a Föld legelső madárfaja volt.
A hoacin madárfióka szárnyai végén karmok vannak, melyek később visszafejlődnek.
2. A koaláknak vannak ujjlenyomataik, melyek ráadásul hasonlítanak az emberekéhez. Ezt az ausztráliai Adelaide Egyetem kutatói derítették ki, elektronmikroszkópos vizsgálataik során. A gorilláknak vagy a csimpánzoknak szintén vannak egyedi ujjlenyomataik, de a koalák nem közeli rokonaink, a legközelebbi közös ősünk 70 millió éve élt. A tudósok úgy vélik, ujjlenyomataink azért hasonlóak a koalákéhoz, mert réges-rég azonos volt az életmódunk. A fákon éltünk és ahhoz, hogy stabilabban tudjunk markolni, ujjaink végén mikrobarázdák alakultak ki.
A koaláknak vannak ujjlenyomataik
A koalák és az emberek ujjlenyomata nagyon hasonló, a bal oldalon egy koala, a jobb oldalon egy ember ujjlenyomata látható
3. A kecskék pupillája téglalap alakú. Mivel a kecskék növényevők hamar észre kell venniük, ha egy ragadozó meg akarja támadni őket. A pupillák felépítése miatt a kecskék látószöge 330 fokos, mely lényegesen több mint az emberé, ami kb. 170-180 fok.
A kecskék pupillája téglalap alakú, ez azért alakult így, hogy szélesebb legyen a látószöge, és hamarabb észrevegye a ragadozókat
4. A kolibriknak néhány óránként enniük kell, különben éhen halnak. Ennek oka, hogyrendkívül gyors az anyagcseréjük, a szívük akár 1200-at is verhet percenként. Alvás közben életfunkcióik lelassulnak, hogy ne merüljenek ki energiatartalékaik, ilyenkor testhőmérsékletük a felére csökken és szívverésük is jelentősen lelassul.
A kolibrik anyagcseréje olyan gyors, hogy néhány óránként enniük kell, máskülönben éhen halnak
5. Ha a delfinek alszanak, agyuk egyik fele mindig éber marad. Az aktív agyterület azért felelős, hogy ne fulladjanak meg. Farkuk folyamatosan mozog, hogy orrnyílásuk a víz fölött maradjon.
A delfinek agyának egyik fele mindig aktív alvás közben, hogy ne fulladjanak meg a vízben
6. A Turritopsis nutricula biológiailag halhatatlan. Ez egy medúzafaj, világszerte terjed, valószínűleg a Karib-tengerből származik. Különlegessége, hogy képes visszaalakulni kezdeti állapotába. A Turritopsis nutricula tehát elméletileg bármeddig élhet, hacsak nem lesz áldozata valamelyik ragadozónak vagy betegségnek.
A Turritopsis nutricula egy biológiailag halhatatlan medúzafaj, képes visszaalakulni kezdeti állapotába
7. A vándorsólyom a világ leggyorsabb állata. Szinte az egész világon megtalálható, közepes termetű madarakkal, kisebb hüllőkkel, emlősökkel, rovarokkal táplálkozik. Zsákmányszerzéskor zuhanórepüléssel csap le áldozataira, ilyenkor elérheti akár a 320 km/órát is.
A vándorsólyom a világ leggyorsabb állata, zuhanórepüléssel elérheti a 320 km/órát
8. A kék bálna nyelve nehezebb egy elefántnál. Nem véletlenül, ugyanis a kék bálna a Föld legnagyobb állata. Hossza 30 m, súlya elérheti akár a 180 tonnát is, szíve pedig akkora, mint egy kisebb autó. Sokáig tömegesen vadásztak rá, ezért a 20. századra majdnem kihalt. 1966-ban védetté nyilvánították, egyedszáma folyamatosan növekszik de még ma is veszélyeztetett.
A kék bálna a Föld legnagyobb állata, 30 m hosszú, akár 180 tonnát is nyomhat, a nyelve nehezebb egy elefántnál, a szíve akkora mint egy autó
9. A teheneknek is van legjobb barátjuk. Erre Krista McLennan jött rá, amikor doktori disszertációján dolgozott a Northampton Egyetemen. Krista szerint a tehenek társas lények, a magány rossz hatással van rájuk. Gyakran választanak maguknak legjobb barátot, ha egymás közelében vannak, csökken a stressz-szintjük és szervezetük több tejet termel.
A teheneknek is van legjobb barátjuk, ilyenkor egymás közelében csökken a stressz-szintjük és szervezetük több tejet termel
10. A tengeri vidrák egymás mancsát fogva alszanak. Ezek az állatok a Csendes-óceán északi részén élnek, a vízben lebegve hajtják álomra a fejüket. Ilyenkor azért kapaszkodnak, hogy ne sodródjanak el egymástól.
A tengeri vidrák egymás mancsát fogva alszanak, hogy ne sodródjanak el egymástól