Mivel Földünk felszínének több mint 70%-át óceánok borítják és ezek 95%-a még felderítetlen, bátran kijelenthetjük, hogy nem csak a világűr meghódítása jelent nagy kihívást az emberiség számára. A technikai fejlődés lehetővé teszi, hogy jobban megismerjük a mélytengeri élőlényeket, valamint új, eddig ismeretlen fajokra leljenek a kutatók. Mára bebizonyosodott, hogy a sötétség, a hideg és az óriási víznyomás sem jelent akadályt bizonyos létformák számára, az élet jelen van még 8-10 ezer méter mélyen is.
1. Vámpírtintahal (Vampyroteuthis infernalis) 600 – 900 méter
A vámpírtintahal - bár külseje és neve elsőre ijesztőnek tűnhet – békés teremtmény. A trópusi és mérsékelt övi óceánok és tengerek lakója, oxigénszegény környezetben él, 600 – 900 méter mélyen. A 30 cm nagyságú vámpírtintahal, annak ellenére, hogy a lábasfejűek közé tartozik, nem vadászik élő állatokra. Planktonok, rákok és egyéb apró állatok maradványaival táplálkozik. Ha veszélybe kerül, védekezésképp világító nyálkát lő ki magából, mely ideiglenesen lebénítja a támadót, míg a lény elmenekül.
A vámpírtintahal nem vadászik élő állatokra, planktonok, rákok és egyéb apró állatok maradványaival táplálkozik. (Kép innen )
2. Fekete sárkányhal (Idiacanthus atlanticus) 500 -2000 méter
A fekete sárkányhal vagy viperahal, az Atlanti óceán őshonos élőlénye, a déli félgömb mediterrán és szubtrópusi vizeiben fordul elő, akár 2000 méter mélyre is leúszik. A hím és a nőstény között elképesztő a különbség. A nőstény tintafekete, akár 40 centiméteresre is megnőhet, hosszú agyarszerű fogai vannak, míg a sötétbarna hím csupán 5 centiméter és fogai sincsenek. A fekete sárkányhal áldozatait úgy csalogatja magához, hogy képes biológiai úton fényt előállítani.
A fekete sárkányhal a déli félgömb mediterrán és szubtrópusi vizeiben fordul elő, akár 2000 méterre is leúszik. Áldozatait úgy csalogatja magához, hogy képes biológiailag fényt előállítani. (Kép innen)
3. Tengeri disznó (Scotoplanes) 1200 – 5000 méter
A tengeri disznó egy furcsa kinézetű mélytengeri teremtmény. Az állat az Atlanti-, Csendes- és az Indiai-óceánban is megtalálható, 1200-5000 méter mélyen él. A tengeri disznó az egyetlen tengeriuborka faj, mely lábakkal is rendelkezik. A körülbelül 15 cm hosszú lény fontos szerepet tölt be környezete ökoszisztémájának fenntartásában. Az óceánok fenekén leülepedett állattetemekkel (legtöbbször elhullott bálnák maradványaival), valamint egyéb szerves anyagokkal táplálkozik.
A tengeri disznó az óceánok mélytengeri teremtménye, fontos szerepet tölt be környezete ökoszisztémájának fenntartásában. (Kép innen)
4. Marianai csigahal (Pseudoliparis swirei) 6100 – 8178 méter
A marianai csigahalat 2014-ben fedezték fel, élőhelye a Mariana árok és a Csendes-óceán nyugati része. Mivel japán kutatók 2017-ben 8178 méter mélységben is találtak példányokat, jelenleg ez az állat a világ legmélyebben élő halfaja. Először a Zootaxa nevű folyóirat számolt be a marianai csigahalról. Az itt megjelent tanulmány szerint, annak ellenére, hogy az állat testalkata meglehetősen puhány, remekül alkalmazkodott a mélytengeri körülményekhez, hiszen akkora nyomást kell kibírnia, amelyet 1600 elefánt tud kifejteni. Más gerinces faj nem él ilyen mélyen, ezért a marianai csigahal saját közegében csúcsragadozó, egy CT vizsgálat során kiderült, hogy leginkább apró rákokkal táplálkozik.
A marianai csigahal a világ legmélyebben élő halfaja, bár testalkata meglehetősen puhány, remekül alkalmazkodott a mélytengeri körülményekhez. (Kép innen)
5. Xenophyophore (óriásamőba) 500 – 10 641 méter
Ha azt gondoljuk, hogy a Mariana árok alján már nem találunk semmiféle élőlényt, akkor bizony tévedünk! A Xenophyophore nevű tengeri egysejtű létforma legmélyebb ismert élőhelye ugyanis 10 641 méter! Ez 2011. júliusában derült ki, amikor a San Diegó-i Scripps Oceanográfiai Intézet kutatói megfigyeléseket végeztek egy digitális kamerával és fényszórókkal felszerelt merülőegység segítségével. A Xenophyophore akár 20 centiméteresre is megnőhet. Azon kívül, hogy elviseli a mélytengeri léttel együtt járó hideget, sötétséget és elképesztő nyomást, ólmot, higanyt és uránt is képes nagyobb mennyiségben felhalmozni károsodás nélkül.
A Xenophyophore egy tengeri egysejtű létforma, mely akár 20 centiméteresre is megnőhet. Legmélyebb ismert élőhelye 10 641 méter. (Kép innen)