A mondókát, mely Ibafa papjának fapipájáról szól, sokan ismerik. Itt azonban nincs vége a történetnek, mert a nyelvtörőből később operett betétdal is született, majd pipamúzeumot is alapítottak a kis településen. Az ibafaiak szívében a mai napig él a szeretet a dohányzó eszköz iránt, évente rendeznek lassúsági pipaszívó versenyeket.
Ibafa
Ibafa egy magyar zsákfalu, mely Baranya megyében, Szigetvártól 22 km-re északkeletre található. A falu neve először egy 1425-ös oklevélben szerepelt, ekkor még Ibafalvának hívták. Ibafa Szigetvár 1566-os eleste után elnéptelenedett és csak a 18. században vált újra lakottá. A kis településen jelenleg 238 fő él.
Ibafa címere
Mondóka a fapipás papról
1864 és 1905 között Hangai (Schreier) Nándor volt a falu plébánosa, aki a hagyomány szerint nagyon szeretett pipázni. A pap füstölgő szenvedélye megihlette barátját, Roboz István újságírót, aki fabrikált egy nyelvtörő mondókát:
„Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.”
Elterjedt a nyelvtörő p-betűs változata is (Ibafa helyett Ipafa), ennek oka valószínűleg az, hogy akkoriban svábok is éltek a faluban, akiknek így könnyebb volt kiejteni.
Az ibafai templom, mely 1865-ben épült. Itt volt plébános Hangai (Schreier) Nándor, az ibafai pap, aki a hagyomány szerint annyira szeretett pipázni, hogy még mondóka is született belőle.
Roboz István (1828-1916) kaposvári törvényszéki vizsgáló bíró, megyei tiszti főjegyző, újságíró, költő, a Somogy c. hetilap szerkesztője volt. A hagyomány szerint ő írta a fapipás mondókát, mely azért született, mert barátja, Hangai (Schreier) Nándor, Ibafa plébánosa szenvedélyes pipás volt.
Operett betétdal és pipamúzeum
A fapipás mondóka nem merült feledésbe, kedvelt és ismert lett, a 20. század elején már iskolás tankönyvekben is szerepelt. 1931-ben megszületett a nyelvtörő zenés feldolgozása is, mely Komjáthy Károly Ipafai lakodalom című három felvonásos operettjének betétdala lett.
A fapipás mondóka zenés változatának kottája
Volt már fapipás mondóka, fapipás betétdal, csak épp az ibafai fapipa nem volt meg. Az ibafaiak úgy gondolták, ezt orvosolni kell. 1934-ben, Gerber Béla iparművész, faragott egy gyönyörű fapipát, melyet a templom és a falu búcsúján adtak át az ibafai plébánosnak, Sarlós Ferencnek. Ezt a pipát ma az ibafai fapipa „másolataként” tartják számon.
Az ibafai fapipa „másolata”, melyet 1934-ben készített Gerber Béla iparművész
Sarlós Ferencnek és utódainak kedvelt hobbija lett a pipagyűjtés, mely oda vezetett, hogy 1968-ban pipamúzeum nyílt. A múzeum két termében különleges, egyedi kiállítási tárgyak láthatók. Az első teremben őrzik az ibafai fapipa „másolatát”, ma is használatos pipákat, valamint hölgyek számára készített (a 20. század közepéig használt) szivarokat és szipkákat. A második teremben nyolc ország egyedi pipáit láthatjuk, de a gyűjtemény tartalmazza Deák Ferenc és Károlyi Mihály pipáit is.
Az ibafai pipamúzeum, mely 1968-ben nyitotta meg kapuit
Deák Ferenc pipája az ibafai pipamúzeumban
Német, bajor és pesti tajtékpipák a 19. századból
Kiállított pipák az ibafai pipamúzeumban
Az ibafai pipaszeretet napjainkban
Az IPA (Nemzetközi Rendőrszervezet), 2014. június 14-én hetedik alkalommal rendezte meg Ibafán pipaszívó versenyét. A megmérettetésre az Ibafai Pipa Fesztiválon került sor, ahol motoros felvonulást és énekes műsorokat is tartottak.
Az IPA lassúsági pipaszívó versenyén ebben az évben ötvenen „álltak rajthoz”. A küzdelem szoros volt, de végül Palotai Zoltán, a debreceni Csokonai Pipaklub tagja győzött, akinek pipája csupán fél perccel égett tovább Somoskői Györgyétől (Pécsi Füstölgők Asztaltársasága). A Csokonai Pipaklub női kategóriában is diadalt aratott, azon a napon Pócsi Bea pipája égett legtovább.
A falu volt plébánosa, Horváth J. Gyula történelmi írásában azt állítja, a mondóka születésének története nem hiteles, valószínűleg legenda. Szerinte a nyelvtörő, csupán egy szájhagyomány útján régóta terjedő mondóka és nem az akkori plébános, Hangai (Schreier) Nándor ihlette. Akárhogy is történt, Ibafán nem múlt el a pipaszeretet, hiszen a fapipás mondóka ismerté és híressé tette a kis települést.