Érdekességek, történetek, látnivalók

Érdekes Világunk

Érdekes Világunk

Az ibafai pap és fapipája

2014. szeptember 17. - Tokár Tamás Zalán

A mondókát, mely Ibafa papjának fapipájáról szól, sokan ismerik. Itt azonban nincs vége a történetnek, mert a nyelvtörőből később operett betétdal is született, majd pipamúzeumot is alapítottak a kis településen. Az ibafaiak szívében a mai napig él a szeretet a dohányzó eszköz iránt, évente rendeznek lassúsági pipaszívó versenyeket. 

Ibafa

Ibafa egy magyar zsákfalu, mely Baranya megyében, Szigetvártól 22 km-re északkeletre található. A falu neve először egy 1425-ös oklevélben szerepelt, ekkor még Ibafalvának hívták. Ibafa Szigetvár 1566-os eleste után elnéptelenedett és csak a 18. században vált újra lakottá. A kis településen jelenleg 238 fő él. 

Ibafa.jpg

Ibafa címere

Mondóka a fapipás papról

1864 és 1905 között Hangai (Schreier) Nándor volt a falu plébánosa, aki a hagyomány szerint nagyon szeretett pipázni. A pap füstölgő szenvedélye megihlette barátját, Roboz István újságírót, aki fabrikált egy nyelvtörő mondókát:

„Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.”

Elterjedt a nyelvtörő p-betűs változata is (Ibafa helyett Ipafa), ennek oka valószínűleg az, hogy akkoriban svábok is éltek a faluban, akiknek így könnyebb volt kiejteni.

Ibafa,_templom,_oldalnézet.jpg

Az ibafai templom, mely 1865-ben épült. Itt volt plébános Hangai (Schreier) Nándor, az ibafai pap, aki a hagyomány szerint annyira szeretett pipázni, hogy még mondóka is született belőle. 

mxcpRoboz_Istv%C3%A1n.jpg

Roboz István (1828-1916) kaposvári törvényszéki vizsgáló bíró, megyei tiszti főjegyző, újságíró, költő, a Somogy c. hetilap szerkesztője volt. A hagyomány szerint ő írta a fapipás mondókát, mely azért született, mert barátja, Hangai (Schreier) Nándor, Ibafa plébánosa szenvedélyes pipás volt.

Operett betétdal és pipamúzeum

A fapipás mondóka nem merült feledésbe, kedvelt és ismert lett, a 20. század elején már iskolás tankönyvekben is szerepelt. 1931-ben megszületett a nyelvtörő zenés feldolgozása is, mely Komjáthy Károly Ipafai lakodalom című három felvonásos operettjének betétdala lett. 

ibafa_pipadal(1).gif

A fapipás mondóka zenés változatának kottája

Volt már fapipás mondóka, fapipás betétdal, csak épp az ibafai fapipa nem volt meg. Az ibafaiak úgy gondolták, ezt orvosolni kell. 1934-ben, Gerber Béla iparművész, faragott egy gyönyörű fapipát, melyet a templom és a falu búcsúján adtak át az ibafai plébánosnak, Sarlós Ferencnek. Ezt a pipát ma az ibafai fapipa „másolataként” tartják számon.

ibafa20.JPG

Az ibafai fapipa „másolata”, melyet 1934-ben készített Gerber Béla iparművész

Sarlós Ferencnek és utódainak kedvelt hobbija lett a pipagyűjtés, mely oda vezetett, hogy 1968-ban pipamúzeum nyílt. A múzeum két termében különleges, egyedi kiállítási tárgyak láthatók. Az első teremben őrzik az ibafai fapipa „másolatát”, ma is használatos pipákat, valamint hölgyek számára készített (a 20. század közepéig használt) szivarokat és szipkákat. A második teremben nyolc ország egyedi pipáit láthatjuk, de a gyűjtemény tartalmazza Deák Ferenc és Károlyi Mihály pipáit is.

kep.jpg

Az ibafai pipamúzeum, mely 1968-ben nyitotta meg kapuit

mk_1074191704.jpg

Deák Ferenc pipája az ibafai pipamúzeumban

mxcpFF057256.JPG

Német, bajor és pesti tajtékpipák a 19. századból

mxcpFF057257.JPG

Kiállított pipák az ibafai pipamúzeumban

Az ibafai pipaszeretet napjainkban

Az IPA (Nemzetközi Rendőrszervezet), 2014. június 14-én hetedik alkalommal rendezte meg Ibafán pipaszívó versenyét. A megmérettetésre az Ibafai Pipa Fesztiválon került sor, ahol motoros felvonulást és énekes műsorokat is tartottak.

Az IPA lassúsági pipaszívó versenyén ebben az évben ötvenen „álltak rajthoz”. A küzdelem szoros volt, de végül Palotai Zoltán, a debreceni Csokonai Pipaklub tagja győzött, akinek pipája csupán fél perccel égett tovább Somoskői Györgyétől (Pécsi Füstölgők Asztaltársasága). A Csokonai Pipaklub női kategóriában is diadalt aratott, azon a napon Pócsi Bea pipája égett legtovább.

A falu volt plébánosa, Horváth J. Gyula történelmi írásában azt állítja, a mondóka születésének története nem hiteles, valószínűleg legenda. Szerinte a nyelvtörő, csupán egy szájhagyomány útján régóta terjedő mondóka és nem az akkori plébános, Hangai (Schreier) Nándor ihlette. Akárhogy is történt, Ibafán nem múlt el a pipaszeretet, hiszen a fapipás mondóka ismerté és híressé tette a kis települést.

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesvilagunk.blog.hu/api/trackback/id/tr606706619

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2020.11.25. 10:25:54

Én a p betűs változatot ismertem apámtól (semmiféle sváb származása nem volt), aztán azt hittem ki tudom mondani. Aztán mikor hallottam az eredeti, b betűset, és nyilván Ibafa és nem Ipafa, tehát egyértelmű melyik a helyes, rádöbbentem, hogy ez nem is olyan egyszerű, mondtam apámnak, és ő sem tudta kiejteni a b betűset.

Szilvió 2021.03.18. 11:06:22

Ezzel az Ipafa témával kapcsolatban az is van, hogy mivel p-betűs a nyelvtörő, ezért evidens p-nek venni, és mindenki ezt gondolja, a sváb dolog azért tűnik nagyon furának, mert hogy a falu sváb neve is Ibafa, és aki ismeri a falu nevét, az nyilván így is ejti, akár sváb, akár nem.
süti beállítások módosítása