Az eszperantó egy mesterségesen megalkotott nyelv. Lazar Markovics Zamenhoftól származik, aki a XIX. században hozta létre. Ennek kapcsán több kérdés is felvetődik: Miért volt szükség egy új nyelv megalkotására, mennyire gyakran és kik használják?
Lazar Markovics Zamenhof
Lazar Markovics Zamenhof 1859. december 15-én született Bialystokban, mely akkoriban a cári Oroszországhoz tartozott (ma Lengyelországban van). Szülővárosában többféle etnikum élt együtt, állandó békétlenség volt a lengyelek, zsidók, oroszok, fehéroroszok és németek között. Úgy gondolta, hogy a világnak szüksége lenne egy közös nyelvre, mely esélyegyenlőséget teremthet, ezért úgy döntött, ő maga hoz létre egyet.
Lazar Markovics Zamenhof (1859-1917)
Apja és nagyapja nyelvtanárok voltak, ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy már gimnazistaként, 1878-ban létrehozott egy saját, mesterséges nyelvet, ami ha széles körben nem is, de barátai között népszerűvé vált. Zamenhof orvosnak tanult, 1885-ben szerzett diplomát, 1886-tól szemészként kezdett dolgozni. Ekkor ismerte meg Klara Silberniket, akit egy évvel később el is vett feleségül. Klara és családja arra bátorította Zemenhofot, hogy az általa kifejlesztett nyelvet hozza nyilvánosságra. 1887-ben megjelent első nyelvkönyve Lingvo Internacia (Nemzetközi Nyelv) címmel, melyet Doktoro Esperanto (Reménykedő Doktor) álnéven adott ki (innen ered az eszperantó elnevezés).
Az eszperantó inkább külföldön kapott teret, mivel a cári Oroszország nem nézte jó szemmel az ilyen törekvéseket. A doktor építő kritikákat is kapott a nyelvvel kapcsolatban, így folyamatosan csiszolta azt. Az Amerikai Filozófiai Társaság külön bizottságot hozott létre, hogy az eszperantóval foglalkozzon. A társaság elnöke, Henry Philips lelkes rajongója lett Zamenhof munkásságának.
Az eszperantó zászló
1889-ben, Nürnbergben, megjelent az első eszperantó nyelvű újság, a La Esperantisto, itt Zamenhof folyamatosan közölte a javasolt és az általa is jóváhagyott változtatásokat. A család szűkös anyagi helyzete megnehezítette a nyelv terjesztését, de kitartó munkával elérték, hogy 1902 és 1905 között már 12 országban volt eszperantó újság és baráti társaság. 1905-ben, Franciaországban megrendezték az első Eszperantó Világkongresszust, itt francia becsületrenddel tüntették ki Zamenhofot. Beszédében az emberiség egyesülésébe vetett hitét és munkája fontosságát hangsúlyozta ki. A Fundamento de Esperanto című művében írta le az eszperantó alapjait, melyet a kongresszuson fogadtak el. 1910-ben Nobel-békedíjra jelölték, de végül nem kapta meg az elismerést. 1917. április 16-án érte a halál, Varsó zsidó temetőjében helyezték örök nyugalomra.
Az eszperantó Zamenhof után
Míg Trockij és Lenin elismerően szóltak a nyelvről, a két világháború közti jobboldali rezsimek tiltották az eszperantót. Maga Hiter is ellenezte, melyet leírt a Mein Kampfban, főleg azért, mert Zamenhof zsidó származású volt. Az eszperantó mozgalmat erősen visszavetette a két világháború, de Sztálin sem hagyott teret neki.
Fellendülése 1954-ben kezdődött, amikor az UNESCO elismerte kulturális értékeket közvetítő szerepét és felkérte tagállamait, hogy helyezze előtérbe az eszperantó oktatását, illetve működjön együtt az eszperantó szervezetekkel. A próbálkozások ellenére, sem az ENSZ-ben sem az Európai Unióban nem lett hivatalos nyelv. (Az EU-nál az Europo Demokratio Esperanto nevű szervezet próbálta ezt elérni).
A Katolikus Egyház X. Piusz pápa (1903–1914) óta szimpatizál a nyelvvel. 1977-től a Vatikáni Rádió eszperantó nyelven is sugároz. 1994-től kezdve (ezt II. János Pál pápa vezette be) a pápai karácsonyi és húsvéti üzenetek eszperantóul is hallhatóak.
1985 óta a San Marinó-i Nemzetközi Akadémia (AIS) első hivatalos nyelve. Ma a világ 115 országában beszélik valamilyen szinten az eszperantót. A nemzetközi kongresszusoknak és a színvonalas oktatásnak köszönhetően egységes tudott maradni. Felügyeleti szerve az Eszperantó Akadémia, ennek székhelye Hollandiában, Rotterdamban van. Feladata a nyelv alaptörvényeinek védelme.
Pasporta Servo
Ez a világ 91 országában működő szolgáltatás, melynek keretében ingyen szállhatnak meg bizonyos helyeken az eszperantóul beszélők. A Pasporta Servót, a TEJO, a Fiatal Eszperantisták Világszövetsége adja ki minden évben. Értelmi szerzője az argentínai Ruben Feldman-Gonzalez volt 1966-ban, jelenlegi formáját 1974-ben nyerte el a francia Jeanne-Marie Cash révén.
Eszperantó Magyarországon
Hazánkban hosszú idő óta jelen van a nyelv. Bálint Gábor, a Kolozsvári Egyetem nyelvész-professzora már 1897-ben nyelvtanfolyamot indított. 1898-ban megjelent az első magyar nyelvű eszperantó tankönyv. 1902 márciusában megalakult az első magyarországi eszperantó szervezet Magyar Országos Eszperantó Egyesület.
Budapesten háromszor volt Eszperantó Világkongresszus, 1929-ben, 66-ban és 83-ban.
Lazar Markovics Zamenhof arcképe Magyar Posta bélyegén 1957-ben
1966-ban eszperantó nyelv és irodalom szak indult a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK).
A magyar zenei életben is jelen volt a nyelv, 1967-ben az FMH-ban megrendezték az Eszperantó Táncdalfesztivált (a fesztiválon részt vett Máthé Péter, Szécsi Pál és Karda Beáta is). 1981-ben Koncz Zsuzsa eszperantó nyelvű rádiófelvételt készített "Kiel rakontu mi?" címmel.
2000 szeptemberében a Rigó utcában lévő Idegennyelvi Továbbképző központ (ITK) akkreditáltatta az eszperantó nyelvvizsgákat. 2004-ben Magyar Tudományos Akadémia az eszperantót élő nyelvnek nyilvánította. Mivel államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni belőle (az angol és a német után az egyik legnépszerűbb), sok diák választja ezt a nyelvet a diplomájához. 2006-óta több mint ötezren vizsgáznak belőle évente.
A nyelv felépítése
Az eszperantó abc 28 betűből áll, a nyelvet úgy ejtjük, ahogy írjuk, szókincse főleg újlatin (spanyol, francia, olasz, román), germán (angol, német) és szláv (lengyel, orosz) nyelvből származik. 16 alapszabályból áll és könnyen tanulható.
Eszperantó nyelvlecke videók itt
Végezetül az eszperantó himnusz, melynek a szövegét Lazar Markovics Zamenhof írta, zenéjét pedig Félicien Menu de Ménil szerezte:
