Földünk számtalan különleges vízi csodával rendelkezik. A világ legtisztább tava Új-zélandon található, de van olyan is, melyben medúzák élnek vagy különleges színben pompázik. Azonban nem minden állóvíz alkalmas weekendezésre, a Karacsáj-tó erősen radioaktív, a Nyos-tóból pedig gyakran veszélyes mennyiségű szén-dioxid szivárog.
1. Mono-tó, USA
Mivel a kaliforniai Mono-tónak nincs lefolyása más vizek felé, sótartalma többszöröse, mint a tengereké. Annyira lúgos, hogy halak helyett sórákok és legyek élnek benne, melyek táplálékul szolgálnak az itt fészkelő költöző madarak számára (pl. ékfarkú lile, vékonycsőrű víztaposó). A tavat többször is a kiszáradás fenyegette, de 1994-ben a Kaliforniai Vízügyi Felügyelőség rendeletet adott ki a megmentésére és sikerült stabilizálni a vízszintet.
A kaliforniai Mono-tónak nincs lefolyása, ezért annyira sós és lúgos, hogy halak helyett sórákok és legyek élnek benne, melyek táplálékul szolgálnak a közelben fészkelő költöző madarak számára. A képen látható különös alakzatok is a tó magas sótartalmának köszönhetőek.
2. Kék-tó, Új-Zéland
Az új-zélandi Kék-tó a világ legtisztább tava, erre 2011-ben jöttek rá a kutatók, amikor műszerekkel megvizsgálták és megállapították, hogy látótávolsága 80 m. Ez annak köszönhető, hogy a tavat a Constance-tó táplálja, olyan hajszálrepedéseken keresztül, melyek vízszűrőkként is funkcionálnak. Autóút nem vezet a tóhoz, ezért aki meg szeretné tekinteni, annak részt kell vennie egy több napos, kb. 80 km hosszú körtúrán a Nelson Lakes Nemzeti Parkban.
Az új-zélandi Kék-tó a világ legtisztább tava, látótávolsága 80 m
Az új-zélandi Kék-tó a világ legtisztább tava, látótávolsága 80 m
3. Medúza-tó, Palu
A Karolina szigetcsoport nyugati részén található Palu, számos sós vizű tóval rendelkezik, ezek közül legkülönlegesebb a fél négyzetkilométeres, 30 m mélységű Medúza-tó, ugyanis itt több millió medúza él. A tó valaha a Csendes-óceán része volt, később visszahúzódott az óceán vize, de a medúzák a tóban rekedtek. A gyönyörű aranysárga színű állatok a nap mozgását követik, hogy a velük szimbiózisban élő algák tápanyaghoz jussanak. A medúzák csípése ma már nem veszélyes, mert nincs természetes ellenségük. A tó kedvelt turistacélpont, aki víz alá merül, annak csodás látványban lehet része.
A palui Medúza-tóban gyönyörű aranysárga medúzák milliói élnek, a tó valaha a Csendes-óceán része volt és az állatok itt rekedtek. Csípésük már nem veszélyes, mert nincs természetes ellenségük.
4. Hillier-tó, Ausztrália
A rózsaszínű Hillier-tó Ausztrália délnyugati részén található, csupán pár méterre az Indiai-óceán partjától. Már többször is megpróbálták megfejteni szokatlan színének okát, de nem jártak sikerrel, mivel nem találtak benne algákat, melyek általában az ilyen típusú elváltozásokért felelősek. A tudósok szerint az a legvalószínűbb, hogy a tó sós vizében élő baktériumok okozzák a furcsa jelenséget.
Az ausztráliai Hillier-tó rózsaszínű, színének pontos okát még nem tudták megfejteni, de valószínűnek tartják, hogy a benne élő baktériumok okozzák
5. Taal-tó, Fülöp-szigetek
A Taal-tó azért különleges, mert van egy vulkánja a Taal-vulkán, melyben található egy másik tó, a Kráter-tó. (Ha mindez nem lenne elég, a Taal-tó is egy nagyobb vulkán kráterében keletkezett). A Taal tűzhányó meglehetősen veszélyes, több mint 30 kitörést produkált az 1500-as évek óta, legutoljára 2011-ben mutatott aktivitást.
A Taal-tó azért különleges, mert van egy vulkánja, melyben egy másik tó található
6. Csontváz-tó, India
A Csontváz-tó Indiában 5000 méteres magasságban van, Nepál közelében. Nevét azért kapta, mert több száz emberi csontváz található benne. A bizarr tóra először 1942-ben lettek figyelmesek, akkor azt hitték, hogy második világháborús áldozatok maradványai kerültek a vízbe, de a későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy a leletek sokkal régebbiek. 2004-ben egy indiaiakból és európaiakból álló tudóscsoport kiderítette, hogy valószínűleg zarándokok járhattak erre a 850-es években és a hasonló jellegű sérüléseik alapján megállapítható, hogy halálukat egy óriási jégeső okozhatta.
Az indiai Csontváz-tóban, több száz csontvázat találtak 1942-ben. 2004-ben egy tudóscsoport kiderítette, hogy valószínűleg zarándokok járhattak erre 850-es években, akiknek halálát egy óriási jégeső okozhatta.
Az indiai Csontváz tóban, több száz csontvázat találtak 1942-ben. 2004-ben egy tudóscsoport kiderítette, hogy valószínűleg zarándokok járhattak erre 850-es években, akiknek halálát egy óriási jégeső okozhatta.
7. Nyos-tó, Kamerun
A kameruni Nyos-tó egy kráter tó, mely állandó veszélyt jelent a közelben élőkre, mert az alatta lévő magmaüregből szén-dioxid szivárog föl. 1986. augusztus 21-én egy óriási limnikus kitörés 1700 embert és 3500 háziállatot ölt meg. A tudósok úgy tervezték, hogy öt cső segítségével a felszínre hozzák a gázok egy részét, de végül csak egyet vezettek le a tó fenekére, mert féltek egy újabb kitöréstől.
A Nyos-tó egy veszélyes kameruni krátertó, melyből szivárog a szén-dioxid. 1986. augusztus 21-én egy limnikus kitörés 1700 embert és 3500 háziállatot ölt meg.
8. Karacsáj-tó, Oroszország
A Cseljabinszki területen fekvő Karacsáj-tó a világ legszennyezettebb tava, ugyanis a közelben működő Majak-vegyikombinát 1951-től kezdve ide vezette a nukleáris hulladékot. A súlyos állapothoz hozzájárult az üzem 1957-es balesete, a vegyszereket tároló tartály felrobbant és 70 tonna káros anyag került a levegőbe. 1967-ben a nagy szárazság miatt a tó majdnem teljesen kiszáradt, ennek következtében a szél szétfújta a környéken a leülepedett radioaktív szennyeződést. A történtek miatt megnövekedtek a rákos megbetegedések és a születési rendellenességek a környéken. Az 1990-es években elvégzett vizsgálatok megállapították, hogy a tó sugárzási szintje olyan magas (600 röntgen/óra), hogy az egy óra alatt végezhet egy emberrel.
A Karacsáj-tó a világ legszennyezettebb tava, a Majak-vegyikombinát ide vezette a nukleáris hulladékát és az üzem 1957-es balesete is hozzájárult a súlyos állapotához. A tó annyira sugárszennyezett, hogy az egy óra alatt végezhet egy emberrel.
9. Kliluk-tó, Kanada
A Kliluk-tó meglehetősen magas ásványi anyag koncentrációval rendelkezik, Kanada Brit Columbia tartományában található. A tó nagyon forró területen fekszik, így a nyári hónapokban kiszárad. Helyén több száz apró medence marad, melyek furcsa színben pompáznak a nagy mennyiségű magnézium, kalcium, nátrium-szulfát és más anyagok miatt. Mivel a víznek gyógyhatása van, sokan megpróbáltak hasznot húzni belőle. 2001-ben végül sikerült megvenni az indiánoknak, akik, hogy megóvják a számukra szent tavat, elzárva tartják a turisták elől.
A Kliluk-tó nyaranta kiszárad, helyén több száz apró medence marad, melyek furcsa színben pompáznak a nagy mennyiségű ásványi anyag tartalma miatt
10. Zöld-tó, Ausztria
A Hochschwab-hegy lábánál elterülő Zöld-tó festői szépségű, ősztől tavaszig csupán pár méter mély. Nyáron azonban a hegyek olvadékvize bekerül a tóba, mely olyannyira megduzzad, hogy elárasztja az egész völgyet, így a padok, a hidak és a fák is víz alá kerülnek. Ezekben a hónapokban gyakori látogatók a búvárok.
Az ausztriai, festői szépségű Zöld-tó, nyáron annyira megduzzad a hegyek olvadékvize miatt, hogy elárasztja a völgyet. Ilyenkor gyakran látogatják a búvárok.
