140 éve, 1873. november 17-én megszületett Budapest! Azonban Pest, Buda és Óbuda története lényegesen hamarabb kezdődött. Lássuk, hogy nyerte el fővárosunk mai formáját és milyen változásokon esett át az idők során!

Őskor

Budapest egyes területei már az őskorban is lakottak voltak. Az ősemberek a budai barlangokat használták „szállásnak”. Már akkor is átkelőhely volt a Duna legkeskenyebb szakasza a Gellért-hegynél.

Az egyik legszembetűnőbb bizonyíték az őskori jelenlétre, Farkasréten, a Denevér völgyben (XI. kerület) található kovakőbánya, mely Európában a legrégebbi, 40 ezer éves. Továbbá kő és csonteszközök maradványaira bukkantak Csillaghegyen, a Hegyalja utcában (III. kerület) és a Corvin téren (I. kerület).

Farkasréten talált őskori leletek

Illír törzsek, szkíták, kelták

A Kárpát-medencében számos nép telepedett le és keveredett egymással. Az első név szerint ismert népcsoportok az illír törzsek közé tartozó pannonok és azalok voltak, akik valamikor Kr. e. 1900 után vándoroltak be. A szkíták Kr. e. 1000 körül érkeztek, rájuk utaló leleteket a XX. kerületben (Soroksári és Haraszti úton) találtak, illetve a XV. kerületben, a Mogyoród útja 42. szám alatt tártak fel egy urnasírt. A kelták Kr. e. 4. században jelentek meg, hódításuk során ők sem űzték el a helyieket, tehát újabb népcsoportok egyesültek.

A mai Buda és annak környékének kelta-illír lakosságát eraviszkuszoknak hívták. A törzs politikai, gazdasági és vallási központja a Gellért-hegyen volt. Sánccal védett településükön, vagyis az oppidumban, házaikat, bronzöntő és fazekas műhelyeiket sziklás teraszokra építették. Itt állt főistenük, Iuppiter Teutanus szentélye is. (A Gellért-hegyi oppidum nyomait az 1930-as években végzett ásatások alatt találták meg, azonban a maradványok nagy része megsemmisült a Citadella 1854-es építése során.) A Gellért-hegyen és a Tabánban talált állatcsont maradványok arra utalnak, hogy lovat, sertést, szarvasmarhát, juhot és kecskét tartottak. Kr. e. 1. században már saját pénzük is volt, melyet ezüstből vertek.

Egy Gellért-hegyen feltárt eraviszkusz tűzhely agyagból

Eraviszkusz pénzérmék

Római jelenlét

Budapest területe az 1. században lett a Római Birodalom és Pannónia provincia része. Az evariszkuszok a Gellért-hegy és a Várhegy lábánál építettek új települést, majd a hódítók a mai Óbudára és az albertfalvi síkságra telepítették őket. A kelta-illír törzs fokozatosan ellatinosodott, felvette a római szokásokat, gazdagabb tagjai Hadrianus császártól polgárjogot kaptak.

Aquincumot 89-ben alapították (melynek romjai Óbudán találhatóak), 106-ban ez a település lett Alsó-Pannónia (Pannonia Inferior) központja. Polgári és katonai város is volt melyet út és csatornahálózattal, illetve fürdővel láttak el. A 2. században a Hajógyári szigeten állt Hadrianus császár palotája. Duna melletti elhelyezkedése rendkívül kedvezőnek számított, hiszen ezáltal biztosítva volt a vízi áruszállítás és a kapcsolatfelvétel a nyugati provinciákkal.A

106-ban Traianus császár Pannónia provinciát Alsó-Pannóniára (Pannonia Inferior) és Felső-Pannóniára (Pannonia Superior) osztotta

Aquincum romjai

Aquincum katonai táborával szemben helyezkedett el Transaquincum, ellenerőd volt a Pesti oldalon a mai Dagály fürdő területén a XIII. kerületben. A 2. századtól aktív erődhöz híd vezetett át. 

Aquincum katonai tábora, vele szemben Transaquincum

A mostani 5. kerületben a Március 15. tér területén helyezkedett el Contra Aquincum, mely erőd volt a 200-as évektől. Szokatlanul vastag falait a barbár támadások ellen és a dunai átkelőhely biztosítására építették.

Contra Aquincum maradványai

Így nézhetett ki Contra Aquincum

Katonai erődítmények maradványai találhatóak továbbá Albertfalván (XI. kerület) és Nagytétény területén is (a XXII. kerületben, a települést Camponának hívták).

Római települések Budapesten

A római kor vége, a hunok, a népvándorlás időszaka

A 4. század közepétől különféle népcsoportok támadása gyengítette a Római Birodalmat. 433-ban a hun csapatok teljes Pannóniát elfoglalták. A hunok királya, Attila, székhelye valószínűleg Aquincum mellett volt. A rettegett vezér 453-ban halt meg, birodalma szétesett.

A germán törzsek közé tartozó, gótok, herulok, gepidák és longobárdok után, 567-ben az avarok vették át az uralmat. Az avaroknak leginkább Óbudán és a Csepel-szigeten voltak településeik. Temetkezési helyeikre Békásmegyeren, a III. kerületi Szőlő utca - Szőlő köz környékén, a zuglói Tihany téren, Angyalföldön és a Népstadion 1949-51 közötti építése során találtak rá.

A 9. század elejére fővárosunk területét a frankok hódították el, a 800-as évek második felében pedig a morvák.

Honfoglalás, második honalapítás

A magyarok 895-ben vették birtokba a Kárpát-medencét. Árpád vezér Óbuda környékét választotta törzse szálláshelyéül. A legenda szerint itt is temették el 907-es halála után, azonban valószínűbbnek tartják, hogy nyughelye az ausztriai Németóváron (Bad Deutsch-Altenburg) található. Árpád a pozsonyi csatában veszthette életét, mely csupán 15 kilométerre van Németóvártól.

1046. szeptember 24-én a Pest-hegyen ölték meg a Vata-féle pogánylázadás során Gellért püspököt, aki többek között Imre herceg nevelője is volt. A püspököt 1083-ban avatták szentté, maradványait először pesti plébániatemplomban, majd Marosvásáron helyezték el. Vértanúságának helyét a 15. századtól kezdve hívják Gellért-hegynek.

Szent Gellért (980-1046)

Az államalapítás után Buda a királyok kedvelt helye lett, földesúri és egyházi birtokok terültek el itt, a lakosság szőlő és bortermelésből élt. Pest fallal körülvett, gazdag kereskedőváros volt, 1230-ban II. Endrétől kiváltságlevelet kapott.

Az 1241-42-es tatárjárás óriási pusztítást okozott az országban. A tatárok felégették Pestet, majd a befagyott Dunán átkelve Óbudát is. Mivel az eddigi főváros, Esztergom is a lángok martalékává vált IV. Béla új székhelyet választott a mai Várhegyen. 1256-ban a Nova Buda vagyis az Újbuda nevet adta neki. Ezután a régi budai települést Óbudának, vagyis a Vetus Budának hívták. A király a Nyulak-szigetét - a mai Margitszigetet – az egyháznak adományozta, lánya, Margit itt lett apáca. 

IV. Béla (1206-1270), a második honalapító

Pest és Buda nevének eredete

A Buda egyes feltételezések szerint Attila hun király testvéréről kapta nevét (aki Bleda volt), de az is lehet hogy a szláv voda (víz) szóból ered. Pest néveredete sem biztos. Ptolemaiosz 2. században a Bevezetés a föld feltérképezésébe című művében Contra-Aquincumot Pesszionként emlegeti. Ugyanakkor a régi magyarok pestnek hívták a kemencét, mely lehetséges, hogy a mai Tabán területén tevékenykedő szláv iparosoktól származhat.

Az Árpád-ház kihalása

Buda, IV. Béla után is központi város maradt, az országgyűlést a Pest melletti Rákos mezőn tartották. 1301-ben kihalt az Árpád-ház, Budát a pápa egyházi átokkal sújtotta trónviszályok miatt és csak 1325-ben nyert bocsánatot. Károly Róbert fia, Nagy Lajos számára állandó székhely lett a város, édesanyja Óbudát részesítette előnyben, mely ettől kezdve a királynők kedvelt színhelye lett.

Fellendülés Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király idején

Budán nagy számban éltek iparosok, kézművesek, kereskedők, az utcákat a mesterségekről nevezték el. Zsigmond uralkodása alatt állították össze a város jogkönyvét, mely kiváltságleveleit, szabályrendeleteit, céhszabályait, szokásjogát foglalta rendszerbe. A király 1395-ben egyetemet alapított Óbudán. Pest azonban csak a XV. század első felében nyerte vissza szabad bíró- és tanácsválasztási jogát. Lakói főleg állat- és borkereskedelemmel foglalkoztak.

Mátyás király idején Buda fénykorát élte, európai hírű reneszánsz udvara ide vonzotta a világi és egyházi értelmiségieket. Ebben a városban volt az első magyarországi nyomda, ahol 1473-ban elkészült a Budai krónika. A budai domonkos rend főiskolája egyetemi jelleggel bírt. A Corvinák, Mátyás könyvtára, messze földön híres volt. Két teremben körülbelül 2500 kódexet és vallásos, irodalmi, történelmi, szónoklattani, filozófiai valamint tudományos jellegű könyvet őriztek. Ennél nagyobb gyűjteménye csak a pápának volt.

Mátyás király (1443-1490)

Egy példány Mátyás király gyűjteményéből

Török hódoltság

Az 1526. augusztus 29-ei mohácsi csatavesztés és II. Lajos halálának hírére sokan elmenekültek Budáról, ahová szeptemberben érkeztek a török hadak. A királyi palotát kirabolták, majd nagy károkat okozva távoztak. Szulejmán szultán 1541-ben tért vissza és foglalta el Buda várát, mely ezután az Oszmán Birodalom kulcsfontosságú pontja lett.

A törökök fürdőket és mecseteket építettek, a megtűrt keresztény lakosságra súlyos adókat vetettek ki. Pest elveszítette kereskedelmi központ jellegét és fokozatosan változott jelentéktelen kisvárossá. A közigazgatás sem lehetett független, a törökök határozták meg és jelölték ki a bírák és városi esküdtek működésének körét.

Pest és Buda ábrázolása 1602-ből

Buda felszabadítása, újjáépítés

Buda várát több sikertelen próbálkozás után 1686. szeptember 2-án sikerült visszafoglalni a törököktől, mely ettől kezdve Habsburg fennhatóság alá került. A felszabadulásnak azonban nagy ára volt, a vár és a város szinte teljesen megsemmisült, a lakosság nagy része odaveszett.

Az újjáépítés lassú folyamat volt az elnéptelenedett Budára és Óbudára a német fejedelemségek területéről toboroztak családokat, és kedvezményekkel motiválták letelepedésüket. Pestre is több éves romeltakarítás várt, a problémára rendhagyó ötletet találtak ki: nem szedtek vámot attól az árustól, aki áruval megrakott lovas szekérrel érkezett és vállalta, hogy kifelé tartva törmeléket szállít el a városból.

A települések idővel újra fejlődésnek indultak. 1703-ban II. Lipót Budát fővárosnak nevezte ki, 1711-ben pedig Pesttel együtt megkapta a szabad királyi városi címet. A polgárjoggal rendelkező lakosok ingatlannal rendelkeztek, kézművesek vagy kereskedők voltak, vezetőiket megválaszthatták. Buda első polgármesterét Prenner Farkas Andrásnak, Pestét Mosel Józsefnek hívták.

A 18. század folyamán jótékony változásokon estek át a városok, Pesten klasszicista jellegű, Budán barokk épületek születtek. Mária Terézia a nagyszombati egyetemet, majd II. József a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát költöztette Budára.

Budán és Óbudán bor és szőlőtermesztésből, Pesten pedig kereskedelemből és iparból éltek a polgárok.

A 18-19. század folyamán kialakultak a bel és külvárosi részek. Pesten a Belváros, Terézváros, a Józsefváros, a Ferencváros, Lipótváros. Budán a Vár a Tabán (vagy Rácváros), a Víziváros, a Krisztinaváros, az Országút és Újlak.

Reformkor, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

A 19. században beköszöntött a reformkor, kiemelkedő vezéralakja gróf Széchenyi István volt, akinek köszönhető a Magyar Tudományos Akadémia, a Lánchíd, a folyamszabályozás, a gőzhajózás és a lóversenyek. Ő fogalmazta meg először nyilvánosan: Budapestnek egyesülnie kell. 

gróf Széchenyi István (1791-1860)

A feltartóztathatatlanul és dinamikusan fejlődő Pest-Buda (mert akkoriban már így emlegették a két várost) az 1848-49-es forradalom és szabadságharc központja lett. Itt alakult meg a Honvédelmi Bizottmány és itt kezdte el Kossuth Lajos toborozni a honvédsereget. Az osztrákok a forradalmat leverték, Haynau átvette az ellenőrzést a Pest-Buda felett, melyet erődítménnyé kívánt átalakítani. (Felépült a Citadella és megerősítették a budai várat).

Kiegyezés, Budapest egyesítése

Az 1867-es kiegyezés enyhülést hozott, létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. Az országgyűlés 1872. december 22-én fogadta el a törvényt, mely kimondta Pest, Buda és Óbuda egyesítését. Ennek megvalósulására 1873. november 17-ig kellett várni, ekkor alakult meg Budapest Városi Tanácsa. Főpolgármesternek Ráth Károlyt választották meg, tisztségét haláláig, 1897. július 30-ig töltötte be. Augusztus 2-án helyezték örök nyugalomra a Kerepes úti temetőben. 

Ráth Károly (1821-1897), Budapest első főpolgármestere 

Ráth Károly temetése 1897. augusztus 2-án

Budapest 1873-ban 10 kerületből állt (3 Budán, 7 Pesten) :I. Krisztinaváros, Vár, Tabán, Kelenföld; II. Viziváros; III. Óbuda; IV. Belváros;V. Lipótváros; VI. Terézváros; VII. Erzsébetváros; VIII. Józsefváros; IX. Ferencváros; X. Kőbánya

Budapest nagy szabású fejlődésnek indult és modernizálódott. 1874-ben átadták a fogaskerekűt, 1877-ben a Nyugati, 1884-ben a Keleti pályaudvart. 1887-től elindult az első villamos a Nyugati pályaudvartól a Király utcáig. Bár Reittel Ferenc nem tudta hajózhatóvá tenni, átadták a Nagykörutat. 1896-ban milleniumi ünnepségeket rendeztek. Somossy (Singer) Károly „megtanította Pestet mulatni” és fél évre Konstantinápolyt varázsolt fővárosunkba. Elkészült a kontinens első földalatti vasútja, a Sugárút (ma Andrássy út), a Ferenc József híd (ma Szabadság híd) és a Műcsarnok, majd felépítették a Halászbástyát és a Parlamentet is.

Budapest a XX. századtól napjainkig

Az első világháború és az ország területveszteségei megváltoztatták Budapestet. A határon túlról tömegek menekültek a fővárosba. 1930-as évekre Budapest lakossága meghaladta az 1 millió főt. Lakótelepeket építettek a lakáshiány miatt, sokan nyomornegyedekben éltek vagy pályaudvarokon húzták meg magukat.

Budapest 1930-ban, a kerületek száma 14 lett

A második világháború során elképesztő károkat szenvedett el a város, a hidak, a Vár és számos köz- és lakóépület megsemmisült. Az újjáépítések az 1960-as évekig tartottak.

Budapest 1945

Budapest 1945

Budapest 1945

1950-ban létrejött Nagy-Budapest, mely már 22. kerületből állt

Budapest az 1956-os forradalom és szabadságharc központi helyszíne volt. Október 23-án tömegtüntetések, 24-én utcai harcok indultak. A fővárosban 1956. november 11-én, Csepel elfoglalásával véget érek a harcok. 

Budapest 1956

Budapest 1956

Az 1956-os forradalom leverése után Kádár János lett az ország vezetője. A feszültségek oldása érdekében több figyelmet fordítottak az emberek életszínvonalának növelésére. A szocialista országok „legvidámabb barkkja” lettünk. A lakótelep-építési programok csökkentették a főváros lakásgondjait. A közlekedésfejlesztést is fontosnak tartották, 1972-ben átadták a 2-es metró teljes szakaszát. A 3-as metró több ütemben készült el, először 1976-ban utazhattak rajta, utolsó bővítésére 1990-ben került sor. A 80-as évekre fellazult a diktatúra, Budapest az 1989-90-es rendszerváltás kulcsfontosságú helyszíne lett. 1990. őszén parlamenti majd önkormányzati választásokat tartottak. Ezután Demszky Gábor 20 éven keresztül volt főpolgármester, 2010-ben Tarlós Istvánt választották meg.

1994-ben létrejött Budapest 23. kerülete, Soroksár, mely népszavazással vált le Pesterzsébetről

Budapest metróvonalai, a 4-es metró Kelenföld - Keleti pályaudvar szakasza várhatóan 2014 márciusára készül el. 

Budapest tehát 140 éves, sok mindent átélt és hosszú utat járt be, mire elnyerte mai formáját. Vannak, akik ide vágynak és vannak, akik menekülnének innen. Sokszínű, hiszen aki a nyüzsgőbb, városiasabb életre vágyik, az Pestre megy, aki pedig többet szeretne kapni a természetből, az Budát választja. Megoldatlan problémái közé tartozik a hajléktalanság és a forgalmi dugók. Ugyanakkor élhető, szerethető város. Épületei a modernizáció ellenére is gyönyörűek maradtak. Egy éjszakai séta az Andrássy úton, a Duna-parton vagy a Budavári Palotánál kihagyhatatlan élményt nyújt. 

Az Andrássy út 

A Hősök tere

A New York-palota

A Parlament

A Budavári Palota

A Duna-part