A természet időnként igen csak meg tudja lepni az embert. Íme 10 + 1 olyan furcsaság, melyekről álmunkban sem gondoltuk volna, hogy létezik!
1. „Örök vihar” – Venezuela
A venezuelai „örök vihar” a Maracaibo-tó és Catatumbo-folyó találkozásánál szokott tombolni. Ezen a 13 ezer négyzetkilométernyi területen, óránként akár 280 villámcsapással járó viharok dúlnak, melyek évente kb. 160 alkalommal fordulnak elő. Egy esztendőben itt csap le a legtöbb villám, 1,2 millió (!), mely egyedülálló a világon.
A venezuelai „örök vihar” az év kb. 160 napján tombol a Maracaibo-tó és Catatumbo-folyó találkozásánál. Ha száraz a levegő, akkor fehér színben pompáznak a villámok.
A venezuelai „örök vihar” az év kb. 160 napján tombol a Maracaibo-tó és Catatumbo-folyó találkozásánál. Ha párás a levegő, akkor a villámok lila színűek.
2. Haleső – Honduras
Különös dolgot tapasztalnak a hondurasi Yoro város lakói minden év májusában és júniusában: vihar esetén nem csak eső esik, hanem halak is potyognak az égből. Ennek okára nincs egységes magyarázat, egyes szakemberek szerint a tornádók hozzák ide a halakat a 200 kilométerre lévő Atlanti óceánból. A helyiek egy fesztivállal ünneplik meg a nem szokványos égi áldást, mely során hallakomát rendeznek. A legenda szerint egy spanyol misszionáriusnak, José Manuel Subrianának köszönhető a jelenség, aki 1856 és 1864 közt élt Yoroban. Az atya folyamatos imába fogott, mert megrendítette az ott tapasztalt szegénység. Ennek eredményeképpen három nappal később haleső kezdett el esni a városban, mely minden évben megismétlődik.
Hondurasban, Yoroban, minden év májusában és júniusában, vihar esetén halak potyognak az égből
3. Reggeli glória felhők – Ausztrália
Elképesztő látványban lehet részük a vitorlázórepülők szerelmeseinek a Carpentaria-öböl felett, Ausztrália északi partvidékén, a reggeli tavaszi napokon. Különös, cső formájú felhők jelennek meg ezen a területen. Az úgynevezett glória felhők feltételezések szerint akkor keletkeznek, amikor a nedves, hűlő levegő olyan légréteggel találkozik, ahol szokatlan módon a magassággal együtt emelkedik a hőmérséklet. A különleges jelenség nem csak gyönyörű, hanem veszélyes is az arra repülők számára a gyakran fellépő erős turbulencia miatt. Ennek ellenére sokan vállalják a kockázatot.
Reggeli glória felhők Ausztrália északi partvidékén
4. Tűztornádó
A tűztornádó heves tűzeseteknél, az ott fellépő erőteljes légáramlatok hatására keletkezik. Egy átlagos tűztornádó 15-30 méteres, de a nagyobbak akár az egy kilométeres magasságot is elérhetik. Élettartamuk néhány perc. Sajnos előfordul, hogy halálos áldozatokat is követel. 1923-ban, Tokióban, egy földrengés után hatalmas tűztornádó keletkezett és 15 perc alatt 38 ezer embert ölt meg. Magyarországon 2011-ben láthattunk ilyen jelenséget, amikor kigyulladt egy kistarcsai műanyagfeldolgozó üzem épülete. Veres Viktor, a Blikk fotóriportere által készített tűztornádó fotó bejárta a világot, többek között a The Sun, a Daily Mail és a Daily Telegraph is leközölte.
A 2011-es kistarcsai tűztornádóról készült fotó bejárta a világot, a fényképet Veres Vitor, a Blikk fotóriportere készítette
5. Véres vízesés – Antarktisz
A Blood Falls-t vagyis a Véres vízesést 1911-ben fedezték fel az antarktiszi Taylor-gleccsernél. A zuhatag vize egy 400 méter mélyen lévő tóból származik, melyet a gleccser temetett be 2 millió évvel ezelőtt. A vízesés nagy mennyiségű vas-oxidot tartalmaz, ezért van ilyen furcsa véres színe. De nem csak emiatt különleges, hanem azért is, mert nem fagy meg addig, míg a hőmérséklet le nem csökken -10°C alá.
Az 1911-ben felfedezett Véres vízesés az antarktiszi Taylor-gleccsernél található, színét a nagy mennyiségű vasoxid tartalmának köszönheti
6. Tűz-szivárvány
A tűz-szivárvány kb. 5000 méter magasságban keletkezik jégkristályokból álló pehelyfelhőkön. A jelenség nagyon ritka mert ahhoz, hogy létrejöjjön, a nap sugarainak 58 fokos szögben kell esniük a jégkristályokra, melyeknek ráadásul függőleges helyett horizontálisan kell elrendeződniük.
Tűz-szivárvány
7. La Brea szuroktó – Trinidad és Tobagó
A Föld legnagyobb természetes szuroktava Trinidad délnyugati részén helyezkedik el. A La Brea területe kb. 40 hektárnyi, maximális mélysége 90 m. A tóra Sir Walter Raleight, angol felfedező talált rá 1595-ben. 1815-óta folyik itt bitumenbányászat. A természetes aszfalt leginkább szénhidrogénekből álló ásvány. A kőolajból alakult ki, de nem tartalmazza annak könnyebb összetevőit, rendkívül sűrű.
A La Brea szuroktó kb.40 hektáron terül el, ez a világ legnagyobb természetes bitumen lelőhelye
A La Brea szuroktó kb.40 hektáron terül el, ez a világ legnagyobb természetes bitumen lelőhelye
8. Elsüllyedt erdő – Kazahsztán
1911-ben a mai Kazahsztán területén egy óriási, 7,7-es földrengés pusztított. Ennek egyik eredménye az lett, hogy az Almati városától 129 kilométerre lévő Tian Shan hegységben egy földcsuszamlás elzárta a szurdokot. A völgy megtelt esővízzel, mely eláraszotta az ottani fákat, és létrejött a Kaindy-tó. Hihetetlen módon a fák életben maradtak és a víz alatt csodás látványt nyújtanak.
Az elsüllyedt erdő Kazahsztánban
Az elsüllyedt erdő víz alatti része Kazahsztánban
9. A „halál ujja” – Antarktisz
30 évvel ezelőtt, arra jöttek rá a tudósok, ha az antarktiszi jégtáblák víz alá nyúló jégcsapjai eljutnak a tengerfenékig, akkor tovább terjednek, és minden élőlényt elpusztítanak. A tengert általában sótartalma és felső jégrétege megvédi a további fagyástól, de ha valamiért megváltozik a sótartalom, akkor előfordulhat hirtelen fagyás. A „halál ujja” nevű jelenséget 2011-ben sikerült először filmre venni Hugh Miller és Doug Anderson operatőröknek. Az elképesztő felvételeket a BBC Fagyott bolygó című sorozatában láthatták a nézők.
Az északi-sarki víz alatti vízcsapokat a „halál ujjának”, nevezik, mert amikor elérik a tengerfenék alját, tovább terjednek és minden útjukba kerülő élőlényt elpusztítanak
10. Kéken ragyogó tengerpart – Maldív szigetek
Akinek éjszakai fürdőzésre támad kedve a Maldív szigeteken, az észreveheti, hogy a tengerpart kéken világit. A szokatlan jelenségért nem az ember a felelős, hanem a partra sodródott fitoplanktonok okozzák. Az apró lények foszforeszkálásának oka, hogy így reagálnak az érintésre, valamint ennek segítségével választanak párt és vonzzák magukhoz a zsákmányukat.
A Maldív szigetek partján foszforeszkáló fitoplanktonok
A Maldív szigetek partján foszforeszkáló fitoplanktonok
+1 Fán legelésző kecskék – Marokkó
Íme a hab a tortán! Békésen legelésző kecskék. No de nem csak úgy szimplán a földön, hanem a fákon! A mókás látványban a Marrakeshből Essaouirába vezető úton lehet részünk. A kecskék az argánfa gyümölcséért bármilyen magasra képesek fölmászni. Az állatok gazdái is jól járnak a legelészéssel, mert a kecskék által kiköpött, vagy kérődzésük során kiöklendezett argándió magjából készül a világ legdrágább olaja.
Fán legelésző kecskék Marokkóban