Wittmann Viktor, a magyar repülés egyik úttörője, a Magyar Repülőgépgyár Rt. igazgatója, nem csak kiváló mérnök volt, hanem remek pilóta is. Számos versenyt megnyert, melyekkel európai hírnevet szerzett. Egy balesetben azonban fiatalon elhunyt. Barátja, Karinthy Frigyes, A repülő ember című írásával emlékezett meg róla.

A kezdetek

Wittmann Viktor 1889. július 23-án született Szolnokon. Édesanyját Hay Franciskának hívták, édesapja, Wittmann Adolf, építési vállalkozó volt. A szolnoki főgimnáziumban (ami ma Verseghy Ferenc Gimnázium) tanult. A matematika és a fizika kedvenc tantárgyai közé tartoztak.

1906-ban felvételt nyert a Királyi József Műegyetemre (ami ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem). Már egyetemi évei alatt elkezdett érdeklődni a repülőgépek iránt. Bánki Donáttól előadásokat hallgatott a repülésről és gyakran segítette a Rákos-mezőn tevékenykedő magyar aviatikusok (repülőgép-tervezők és/vagy pilóták) munkáját. Részt vett például Adorján János Libelle (Szitakötő) nevű gépének megalkotásában is. (Adorján János 1910. január 10-én szállt fel először a Libellével, ez volt az első alkalom, amikor magyar pilóta, magyar tervezésű repülőgéppel repült.) Wittmann Viktor 1910-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet, ezután tanulmányútra ment az európai repülés fellegvárába, a franciaországi Reimsbe és itt szerzett újabb szakmai ismereteket.

Wittmann Viktor (1889. július 23.-1915. május 9.)

Karrierje

Wittmann Viktor a Bécs mellett lévő Aspern légibázison kapott munkát, feladata, a hadseregnek szánt repülőgépek tesztelése volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia úgy döntött, hogy az Etrich Taube típusú monoplánokat rendszeresítik a repülőalakulatoknál. Miután Wittmann egy ilyen géppel tartott bemutatót Németországban, műszaki igazgatói állást ajánlottak fel számára, azonban ő ezt visszautasította és hazatért.

Wittmann 1911. augusztus 25-én a Magyar Géprepülők Szövetségének szaktitkára lett. 1913 mozgalmas év volt számára Bécsújhelyen pilótavizsgát tett, így hazánkban ő lett a hatodik, aki pilótaigazolvánnyal rendelkezett. Megalakult az Első Magyar Repülőgépgyár Rt., műszaki igazgatónak Wittmann Viktort választották meg.

Az ifjú aviatikus Bécsből hozott monoplánjával a hazai repülős élet központi figurája lett. Kedvelték közvetlen modorát, gyakran vitt magával utasokat. 1913. augusztus 20-án első helyezést ért el a Rákos-mezőn megrendezett második nemzetközi repülőversenyen, majd ugyanebben az évben a Szombathely-Kőszeg-Szombathely távrepülésen aratott diadalt.

Wittmann Viktor Etrich Taube típusú gépe

1914 áprilisában a Bécs-Budapest távrepülő versenyen 1092 kilométert repült 15 óra 50 perc alatt és ezzel elnyerte a fődíjat és a vele járó 30 ezer koronás jutalmat. A győzelem európai hírnevet hozott számára.

A Magyar Repülőgépgyár Rt. Lohner típusú, kétüléses felderítőgépeket gyártott (1914-ig 57 db készült el), Wittmann véleménye azonban az volt, célszerű lenne, ha a repülőgépeket polgári célra is hasznosítanák. Ezt már 1911-ben, az Aviatika című szaklapban megjelent cikkében is megírta, úgy gondolta, az utasszállítók forradalmasíthatják a légiközlekedést. Terveit azonban nem tudta megvalósítani az első világháború kitörése miatt. A vállalat 1915-ben Albertfalvára költözött és UFAG (Ungarische Flugzeugfabrik Aktien Gesselschaft) néven, majd a Monarchia legnagyobb katonai repülőgépgyára lett (később visszakapta eredeti nevét).

Barátsága Karinthy Frigyessel

1914. júniusában Pöstyénben tartottak repülőversenyt, melyet Wittmann szintén megnyert, 2200 méteres magassági rekordot ért el. Az ifjú tehetség ezen a rendezvényen kötött barátságot Karinthy Frigyessel. Wittmann időnként elvitte repüléseire Karinthyt, aki cikkeiben leírta élményeit, ezeket később összegyűjtötte egy kötetbe A repülő ember címmel.

Karinthy Frigyes: A repülő ember (1915) 

Tragikus baleset

Wittmann Viktor 1915. május 7-én egy gyártósorról frissen legördült géppel Bécsbe utazott, hogy azt két nappal később bemutassa a katonai átvevő bizottságnak. Május 9-én fel is szállt egy másik pilóta táraságában, a bemutató azonban balszerencsébe torkollott, a gép 30-40 méter magasságból lezuhant és orral a talajba fúródott. Wittmann Viktor életét vesztette, társa sérülés nélkül megúszta a balesetet.

Wittmann Viktort a fővárosban, a Kozma utcai zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra, Szolnokon és Budapest 18. kerületében utcát neveztek el róla.

Wittmann Viktor sírja Budapesten, a Kozma utcai zsidó temetőben