A gömbvillám a legkülönösebb rejtélyek egyike, mely teljes mértékben ellentmond a fizika törvényeinek. Szinte bárhol képes, akár a semmiből is felbukkanni, még a víz alatt, a tengeralattjárók fedélzetén is találkozhatunk vele! Vajon mi állhat a jelenség hátterében? Igaz lehet dr. Egely György állítása, miszerint a gömbvillámok képesek négy dimenzióban mozogni, vagyis a hipertérből jönnek a mi világunkba?
A gömbvillám egy ritka elektromos jelenség, általában gömb alakú, mérete és színe változó. A normál villámnál hosszabb életű. Legtöbbször vihar közben vagy azután keletkezik, de előfordul, hogy látszólag minden ok nélkül bukkan fel a semmiből. Mozgása különös, hiszen a gömbvillám úgy viselkedik, mintha élne, gondolkozna. Általában veszélyes, de arra is volt példa, hogy úgy ment át tárgyakon, hogy semmilyen kárt nem okozott. Keletkezése után néhány másodperccel vagy perccel felrobban, vagy esetleg elhalványul, jellegzetes szagot hagyva maga után.
Egy gömbvillám
Észlelések és hiedelmek
Az emberek számára mindig is rejtély volt a gömbvillám. 2500 évvel ezelőtt a kínaiak úgy gondolták, hogy ez a sárkányok lehelete, mivel nem lehetett vízzel eloltani. A jelenséget ezért sárkánytűznek hívták.
Az ókori görögök a gömbvillámot Zeusz főisten egyik megjelenési formájának tartották. A mondák szerint ilyen alakban környékezte meg a földi lányokat, akik teherbe estek tőle.
Plutarchos, görög filozófus és író, Párhuzamos életrajzok című művében említést tett egy gömbvillámhoz hasonló jelenségről (mely Nemere István szerint még az is lehetséges, hogy ufó volt). Kr. e. 74-ben, Licinius Lucullus római konzul és VI. Mithridatész király csatázott egymással. A harc közben megjelent egy „tüzes edény, amely szétszórta az ellenséget, és megmentette a római konzul csapatait”. Mitriádész katonái elmenekültek, a rómaiak pedig úgy vélték, az istenek segítették őket.
A dél-amerikai mapuche indiánok életében szintén jelen volt a gömbvillám. Mitológiájuk szerint az Anchimayen, egy gyerek méretű lény, aki képes fényes repülő tűzgolyóvá átalakulni.
Anchimayen, egy lény a mapuche mitológiában, amely képes tűzgolyóvá változni
John Stowe, régiségkereskedő és történetíró, arról számolt be krónikájában, hogy 1596-ban Angliában, Somerset templomában, mise közben egy fényes tűzgömb repült be az egyik ablakon vihar közben. A gömbvillám óriási pánikot keltett, mindenki a földre vetette magát. Néhány kőszobor ledőlt és a templom órájának vasalkatrészei megolvadtak, de senki sem sérült meg.
1638. október 21-én óriási vihar tombolt az angliai Devonban. Egy hatalmas tűzgolyó hatolt be a helyi templomba, négy ember meghalt, hatvanan megsebesültek. Mivel a jelenség furcsa kénes szagot hagyott maga után, úgy vélték ez az ördög műve volt. Később két embert vádoltak az esettel, mert úgy gondolták, Isten haragját váltották ki azzal, hogy a pad alatt kártyáztak a mise közben.
Göbmbvillám az 1638-as vihar során
Több neves személyiség is tanúja volt gömbvillámoknak. Az 1700-as években Mikes Kelemen találkozott vele Törökországban. II. Miklósból, az utolsó orosz cárból, gyerekkorában váltott ki riadalmat a jelenség egy éjféli misén. Szerencsésen megúszták az esetet, akárcsak Jókai Mór, aki istenhegyi villájának teraszáról látott egy repülő tűzgömböt. Az íróból csodálatot váltott ki a ritkafajta villám, kigyulladt csillaghoz hasonlította.
Egy gömbvillám ábrázolása 1901-ből
A második világháború folyamán gyakori eset volt, hogy tengeralattjárók fedélzetén jelent meg gömbvillám. A jelenséget az elektromos berendezések meghibásodásával magyarázták.
1963. márciusában Roger Clifton Jennison, rádiócsillagász, egy repülőgépen volt tanúja egy gömbvillámnak. A látottak nagy hatással voltak rá, később egy tudományos magazinnak számolt be, hogy mi történt vele.
2001. augusztus elején különös dolog történt Lettországban, napokig gömbvillámok okoztak pánikot a lakosság körében. Két ember megsérült és ápolásra szorult, egy lakásban pedig komoly károkat okozott a jelenség, a falakat és a bútorokat egyszerűen megolvasztotta. A rigai tűzoltóparancsnok azt nyilatkozta, hogy soha életében nem látott még ilyet.
Sajnos a gömbvillámoknak napjainkban is vannak halálos áldozatai. 2007-ben Dagesztánban egy pásztorral és több száz állatával, 2011. júliusában Tuvában 84 birkával végzett. A legutóbbi eset 2013. szeptemberében, Ukrajnában történt. Az országban több napig tartó esőzések és áradások voltak, a hatóságok azt állították, egy férfi halálát gömbvillám okozta.
A gömbvillám kutatása és előállítása
A villámok tanulmányozása során az első komoly eredményt a 18. században sikerült elérni. Benjamin Franklin fémcsúcsokkal végzett kísérleteket és feltalálta a villámhárítót. Bebizonyította, hogy a villám nem más, mint elektromos kisülés. Egyre többen kutatták az égből jött jelenséget, mely nem volt veszélytelen. 1753-ban egy kísérlet közben a szetpétervári professzor, Georg Richmann halálát okozta egy gömbvillám, mely keresztül ment a homlokán.
Georg Richman halála 1753-ban, melyet gömbvillám okozott
A mesterséges gömbvillám előállítás terén legelőször Nicola Teslának, a híres feltalálónak voltak eredményei. 1899. december 17-én a Colorado Springsben lévő laboratóriumában 3,8 cm átmérőjű tűzgömböket hozott létre, miközben az információ és az elektromos energia vezeték nélküli továbbításán dolgozott. Tesla szerint a „gömbvillám jelenséget a levegőn vagy valamilyen gázon áthaladó erős elektromos kisülés hozza létre”.
Nicola Tesla gömbvillám kísérlete Colorado Spingsben
2006-ban Gerd Fußmann és kutatócsapata, Berlinben egy 25 cm magas edénybe közönséges csapvizet töltött. Az edény aljára egy gyűrű alakú elektródát helyeztek, egy másik fémből készült és majdnem végig szigetelt elektróda végét a víz felszínére vezették. Egy kondenzátortelep segítségével 5000 voltos feszültséget generáltak és ennek hatására nagyon rövid időre egy 20 cm nagyságú gömb keletkezett:
2007-ben brazil kutatók az újzélandi John Abrahamson és James Dinniss elméletét követve hoztak létre valamit, amely gömbvillámhoz hasonlított. A brazil Pernambuco Egyetem munkatársai, Antonio Pavo és Gerson Paiva, 0,2 milliméter vastagságú szilíciumszeleteket helyeztek el, egy két elektróda között létrehozott mesterséges villám útjába. Ennek hatására szikrázó gömbök jelentek meg, melyek néhány másodperc múlva eltűntek:
A Floridai Egyetem villámláskutatói 2010-ben számoltak be kutatási eredményükről, hagyományos villámok segítségével próbáltak gömbvillámokat létrehozni. A villámokat egyfajta égig érő villámhárítóként funkcionáló, vezetékkel ellátott rakétákkal gyűjtötték be. A kísérlethez többféle anyagot használtak fel, a leghatékonyabbnak a rozsdamentes acél és a fenyőfa bizonyult. A kutatóknak így sikerült néhány rövid életű, gömbvillámokhoz hasonló tűzgömböt létrehozni.
A Floridai Egyetem kísérlete
De, hogy mi is valójában a gömbvillám és hogyan jön létre? A kutatók nincsenek egy véleményen ezzel kapcsolatban. Vannak, akik még a létét is tagadják. Egyesek szerint a gömbvillám égő nitrogén, melyhez az atmoszférikus áramok teremtik meg a feltételeket. Mások úgy gondolják, hogy a jelenség egy gyorsan pörgő plazma, melynek összetartását mágneses és elektromos mezők biztosítják.
A gömbvillám keletkezésének matematikáját a világon először 2012-ben írták le ausztrál fizikusok. Tanulmányuk a Journal of Geophysical Research Atmospheres című tudományos szaklapban jelent meg. Úgy vélik, a gömbvillám akkor jön létre, ha egymástól elszigetelt térben, az egyik oldalon az erősen ionizált, nagyon magas energiasűrűségű levegő erős elektromágneses mezőt hoz létre, ez pedig a levegő molekuláit a másik oldalon úgy gerjeszti, hogy azok gömb alakban állnak össze és sülnek ki. A teória szerint, ahhoz, hogy egy gömbvillám létrejöjjön, az erősen ionizált levegő mellett nagy feszültség, körülbelül egymillió volt szükséges. Az ilyen körülmények nagyobb viharok során jöhetnek létre. A tanulmány azonban arra nem ad magyarázatot, hogyan lehetséges a gömbvillámok felbukkanása derült időben, ugyanis léteznek ilyen jellegű beszámolók is.
A gömbvillám dr. Egely György szerint
Dr. Egely György
Egely György 30 éve kutatja a gömbvillám jelenségét, több könyvet is írt erről. Szerinte a gömbvillám egy négy térdimenziós, nagy energiatartalmú elektrongyűrű. Bizarr esetek köthetők hozzá, akár emberi vagy állati testben is keletkezhet, okozhat öngyulladást, előjöhet a semmiből, átbújhat a kulcslyukon, megjelenhet zárt térben, akár egy repülőgépen is. Különös viselkedésére a négydimenziós mozgás adhat magyarázatot. Persze vannak olyan állatok (egerek vagy kukacok), melyek számára a mi térérzékelésünk felfoghatatlan, ők csak a sík felületet ismerik. Mivel képtelenek vagyunk érzékelni, szinte elképzelhetetlen számunkra, hogy létezhet még egy dimenzió. Világunk azért háromdimenziós, mert így stabil az anyag, ezért történhet az, hogy a gömbvillám hatására bizonyos dolgok, pl. a fém vagy a műanyag egy időre puha, agyagszerű lesz. A gömbvillám-kutatásban nagyon sok lehetőség rejlik. Forradalmasíthatná az űrutazást, hiszen a járművek a hipertérben mozoghatnának óriási távolságokat áthidalva. A túlságosan materialista tudományos világ viszont fél négydimenziós szempontból közelíteni a gömbvillámok felé, mert ez bizonyíték lehetne arra, hogy létezik túlvilág. Megtudhatnánk, hogy hol lakik az emberi lélek a születés előtt vagy a halál után.
Az utolsó 100 komment: