John Fitzgerald Kennedy kora legmeghatározóbb politikusa volt. Megakadályozta a harmadik világháború kitörését, az amerikai polgárjogi mozgalom mellé állt és ő indította el az Apollo-programot. Azonban 50 éve, 1963. november 22-én, a Texas állambeli Dallasban, merénylet áldozata lett. Az ügyet kivizsgáló Warren-bizottság jelentését 1964-ben 75 évre titkosították, majd 1992-ben úgy döntöttek, hogy 2017-ben nyilvánosságra hozhatóak lesznek az akták. Vajon kiknek és miért állt érdekében az USA 35. elnökének eltávolítása?

John Fitzgerald Kennedy (1917-1963)

John Fitzgerald Kennedy 1917. május 29-én jött a világra a Massachusetts állambeli Brookline-ban. Édesanyját Rose Fitzgeraldnak hívták, a bostoni polgármester lánya volt. Édesapja, Joseph Patrick Kennedy, tehetős üzletembernek számított, aki komoly jövőt képzelt el gyermekeinek, fontosnak tartotta taníttatásukat. (A Fitzgerald-Kennedy házaspárnak kilenc gyereke született.) John F. Kennedy a Harvard Egyetemen tanult, 1940-ben diplomázott. A második világháborúban, a tengerészet kötelékében századosként szolgált, bátorságáért kitüntetésben részesült. Miután leszerelt, a Hearst-lapoknak dolgozott, majd apja segítségével politikai pályára lépett. 1947-ben demokrata párti képviselő, majd 1953-ban Massachusetts szenátora lett. 1953. szeptember 12-én elvette feleségül Jacqueline Bouvier-t (vagyis Jackie Kennedyt). Négy gyerekük közülük kettő, Caroline (1957-) és John (1960-1999) maradt életben, Arabella (1956) halva született, Patrik (1963) két naposan vesztette életét légzési elégtelenség miatt.

John F. Kennedy és családja, felesége Jackie Kennedy, baloldalon kisfiuk John, jobboldalt kislányuk, Caroline

Az USA 35. elnökeként

John F. Kennedy megnyerte az 1960-as elnökválasztást. 1961. január 20-ai beiktató beszédében ezt mondta: „Ne azt kérdezd, hogy mit tehet érted a hazád, hanem azt, hogy te mit tehetsz a hazádért!” 

John F. Kennedy 1961. január 20-ai beiktatásán

Kennedy belpolitikájával igyekezett jóléti államot teremteni. Törvényeket hozott a faji megkülönböztetés eltörlésére az iskolákban, a középületekben és a munkahelyeken. A rasszista zavargások megszüntetése érdekében még katonai erőt bevetett. Szociális programjával támogatta a szegénység elleni küzdelmet, az idősekre is kiterjesztette az egészségügyi ellátást, növelte az oktatásra szánt állami támogatást és a munkanélküli segély folyósításának időtartamát, megemelte a minimális órabér összegét. Öccse, Robert F. Kennedy segítségével (akit igazságügy miniszternek és legfőbb ügyésznek nevezett ki) harcot indított a szervezett bűnözés ellen. Ezen kívül tervezte, hogy átszervezi a CIA-t és saját dollárt bocsát ki.

Ugyanakkor John F. Kennedynek a hidegháború veszélyeivel is szembe kellett néznie. 1959-ben a Fidel Castro vette át a hatalmat Kubában, ami az USA számára komoly problémát okozott. Eisenhower elnök elrendelte a kommunista vezető hatalmának megdöntését, a tényleges beavatkozás viszont Kennedyre maradt. 1961. április 17-én a CIA, kubai emigránsok segítségével partra szállt a Disznó-öbölben, az akció azonban súlyos kudarccal végződött. Kennedy nyilvánosan vállalta a felelősséget, de nem tudta elkerülni a következményeket. A Castro elleni próbálkozás megerősítette Kuba és a Szovjetunió szövetségét. 

A kubai Disznó-öböl 

Az USA és a Szovjetunió versengésbe kezdett. 1961. április 12-én az orosz Jurij Gagarin elsőként jutott a világűrbe. Válaszul 1961. május 25-én Kennedy elindította az Apollo-programot, azzal az ígérettel, hogy az évtized végéig embert juttatnak a Holdra.

A válság egyre mélyült, 1961. augusztus 13-án az NDK vezetése (valószínűleg Hruscsov engedélyével) felhúzta a berlini falat. Az 1962-es kubai rakétaválság majdnem a harmadik világháború kitöréséhez vezetett. A szovjetek atomrakétákat telepítettek Kubába, melyeket 1962. október 14-én észleltek amerikai kémrepülők. Kennedy október 22-én televíziós beszédében tájékoztatta a nyilvánosságot a fenyegető helyzetről. A katonai inváziót kockázatosnak tartotta, ezért tengeri blokád alá vonta Kubát. Egy hét huzavona után, október 28-án megállapodtak: a szovjetek eltávolítják a rakétákat, cserébe az amerikaiak nem szállják meg a szigetországot. 

A szovjetek 1962 őszén atomrakétákat telepített Kubába, a képen a veszélyeztetett területeket láthatjuk 

A rakétaválság után egyértelmű enyhülés következett be. Kennedy és Hruscsov belátták, óvatosabbnak kell lenniük, mert az atomfegyverek elpusztíthatják a világot. Megegyeztek egy forró drót kiépítésében a Kreml és a Fehér Ház között. 1963. augusztusában az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia képviselői Moszkvában aláírták a Nemzetközi Atomcsendegyezményt, mely a légkörben, a vízben és a világűrben történő atomkísérleteket tiltja. Bár korábban éppen Kennedy volt az, aki 17 ezerre növelte a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai katonák számát, 1963-ra már tervei között szerepelt, hogy 1965-ig teljes mértékben kivonja a csapatokat onnan.

A merénylet

Kennedy indulni szeretett volna a következő elnökválasztáson ezért előkampányba kezdett. Egy pénteki napon, 1963. november 22-én Dallasba utazott. A konvoj 12 óra körül indult a dallasi repülőtérről, mely 12 óra 30 perckor érkezett az Elm Streetre. John F. Kennedyt ekkor érték a lövések. 13 órakor bejelentették az elnök halálát, mely sokkolta az amerikaiakat.

A merényletet Abraham Zaprudernek, egy a helyszínen tartózkodó nézelődőnek sikerült lefilmeznie:

Az Elm Streeten egy x jelöli azt a helyet, ahol John F. Kennedy elnököt megölték

A merénylet után néhány órával elfogták Lee Harvey Oswald volt tengerészgyalogost, akit az elnök megölésével gyanúsítottak. A feltételezett elkövető tagadta a vádat, sőt azt állította, hogy ő csupán egy bűnbak. Osvald 1963. november 24-én életét vesztette, amikor, útban a városi börtönből a főkapitányságra, lelőtte egy Jack Ruby nevű bártulajdonos. 

Lee Harvey Oswald, John F. Kennedy feltételezett gyilkosa

A Lee Harvey Oswald elleni merénylet 1963. november 24-én

Rack Ruby, Lee Harvey Oswald gyilkosa

A Warren-bizottság jelentése

Az új elnök Lyndon B. Johnson elrendelte a Kennedy gyilkosság kivizsgálását. Összeült a Warren-bizottság, 1964. szeptember 24-én elkészült a jelentésük. A vizsgálat szerint Lee Harvey Oswald egymaga követte el tettét, nem voltak tettestársai, egy közeli tankönyvraktár hatodik emeletéről adott le három lövést. Azonban a dolog furcsasága, hogy a szemtanúk több lövésre emlékeztek és nem csak egy helyről hallották azokat. Ráadásul Kennedy elnök és az előtte utazó John Conally kormányzó (aki túlélte a merényletet) számos sérülést szenvedett el. A bizottság a „mágikus golyó teóriával magyarázta, hogyan ejthet hét sebet egyetlen golyó. A golyó, mely behatolt az elnök hátán (egy seb), kijött a nyakán (két seb), eltalálta Conally jobb hónalját (három seb), a mellkasa jobb oldalán távozva szétzúzta egy bordáját (negyedik seb), eltalálta a jobb csuklóját (ötödik seb), szétzúzta az orsócsontját (hatodik seb), majd belefúródott a bal combjába (hetedik seb). 

A „mágikus golyó” útja

A bizottság néhány hónap múlva elkészült egy másik jelentéssel is, de ezt 75 évre titkosították.

Jim Garrison nyomozása

Egy Jim Garrison nevű new orleansi kerületi ügyész 1967-ben nyomozásba kezdett, munkája során a teljes igazság nem látott napvilágot, de nyilvánosságra került Abraham Zapruder filmje a merényletről, melyet kielemezve megállapította, hogy a lövések több irányból érkeztek.

Jim Garrison (1921-1992)

Garrison könyvet is írt nyomozásáról JFK – Gyilkosok nyomában címmel, melynek megfilmesített változata a JFK – A nyitott dosszié 1991-ben került a mozikba Oliver Stone rendezésében. A film így cáfolja meg a magányos gyilkos teóriát (részlet a filmből):

2017-ben kiderülhet az igazság

A film hatására 1992-ben újravizsgálták az aktákat, egy részüket 1998-ig nyilvánosságra hozták és úgy döntöttek, hogy a többi információ, köztük a titkosszolgálatot érintő dokumentumok titkosságát 2017-ben oldják fel. 

Kik állhattak a merénylet mögött?

John F. Kennedy formabontó politikus volt és számos változást vitt véghez. Sokan szerették, de ellenségei is akadtak. Lássuk kik lehettek azok, kik állhattak a merénylet mögött:

A, Magányos tettes: vagyis Lee Harvey Oswald volt. A férfi a merénylet előtt több évre a Szovjetunióba disszidált, feleségét Marina Pruszakovát is itt ismerte meg. Labilis idegzetű volt, még öngyilkosságot is megkísérelt. Lehetséges, hogy azért tért vissza az Egyesült Államokba, hogy megölje az elnököt.

B, Oswald lőtt és voltak segítőtársai: Ha így volt, az a kérdés, hogy kik mozgatták a háttérben a szálakat, kik adhattak megbízást arra, hogy ezt tegyék.

C, A CIA: Kennedy a CIA-t át akarta szervezni, mert úgy vélte, hogy problémák vannak vele. Voltaképpen a szervezetnek volt köszönhető a kudarc a Dinszó-öbölnél. Lehetséges, hogy a CIA nem szeretett volna változást és tett is érte? Annyit biztosan tudunk, hogy a CIA 1961-ben kirúgott igazgatója, Allan Dulles is benne volt a Warren bizottságban….

D, Az FBI: J. Edgar Hoover, aki majdnem 40 évig vezette a nyomozó irodát, nem szívlelte Kennedy elnököt és testvérét, Robertet. Szinte minden információt begyűjtött róluk vaskos dossziéiban. 1968-ban John F. Kennedy után Robert F. Kennedy is merénylet áldozata lett. Előfordulhat, hogy mindkettőjük haláláért ő a felelős....?

E, Fidel Castro: Egyáltalán nem lenne csoda, ha ő állna a Kennedy-gyilkosság mögött. A Disznó-öbölben történtek után egyértelmű volt, hogy el akarják távolítani hatalmából, ráadásul utána többször is megpróbálták megölni.

F, A KGB: Nyikita Szergejevics Hruscsov párttársai nem nézték jó szemmel a kubai rakétaválság kimenetelét, úgy érezték az USA került ki győztesen. Lehetséges, hogy úgy próbálta megtartani pozícióját, hogy megölette Kennedyt a KGB-vel? Ha így is volt politikai ellenfelei már nem bíztak benne, hiszen 1964-ben leváltották és házi őrizetbe helyezték, helyére Leonyid Iljics Brezsnyev került.

G, A maffia volt: A pletykák szerint, Kennedy elnök apjának, Joseph Patrick Kennedynek maffiakapcsolatai voltak. Állítólag az alkoholtilalom idején, illegálisan üzletelgetett ginnel és wiskyvel és még Al Caponeval is jó kapcsolatot ápolt. Azok hírek is szárnyra kaptak, hogy Kennedyt a maffia segítette abban, hogy elnök legyen. Kennedy fel akarta számolni a szervezett bűnözést. Lehet, hogy ez okozta vesztét?

H, Akiknek érdeke volt a Vietnami háború kitörése: Kennedy halála után kevesebb mint egy évvel 1964. augusztus 7-én kirobbant a vietnami háború. Hosszú véres konfliktus lett belőle és ahogy a JFK - A nyitott dosszié című filmből is kiderül, a háború hatalmas üzlet….

50 éve halt meg Kennedy

John F. Kennedy 50 éve nincs közöttünk. Halálának valódi okára 2017-ben valószínűleg fény derül. Barack Obama néhány éve így beszélt egykori elődjéről:

"Nem feledhetjük, hogy egy olyan elnök örökösei vagyunk, aki megmutatta nekünk, hogy mi minden lehetséges. Az ő víziójának köszönhetően állok itt most az Egyesült Államok elnökeként"