A Mona Lisa a világ egyik legismertebb festménye, melyet Leonardo da Vinci készített 500 évvel ezelőtt. Hosszú ideig királyok falán lógott, ma a párizsi Louvre-ban látható. Vajon ki lehetett ez a sejtelmes mosolyú nő és milyen viszontagságokon ment keresztül a festmény az idők során?

A festmény

A Mona Lisát 1503 és 1506 között készítette Leonardo da Vinci. Alkotója nem adott címet a festménynek, ezt a művész életrajzírója, Giorgio Vasari tette meg 1550-ben, da Vinci halála után 31 évvel. (A Mona az olasz madonna rövidítése, ami asszonyt jelent, tehát a festmény címe magyarul Lisa asszony.)

A Mona Lisa

Leonardo da Vinci 1516-ban I. Ferenc francia király invitálására Franciaországba költözött, Amboise mellett, a Clos Lucé kastélyban élt. A Mona Lisa 1517-ig maradt da Vincinél, ekkor ugyanis eladta a királynak 4000 aranyért. (Más források azt állítják, hogy da Vinci 1519-es halála után valamelyik tanítványa, Francesco Melzi vagy Gian Giacomo Caprotti da Oreno örökölte a Mona Lisát és csak később került I. Ferenchez). A festményt nagy becsben tartották a francia uralkodók, XIV. Lajos még Versailles-ba is magával vitte. Egy ideig Bonaparte Napóleon is birtokolta, majd 1804-ben a párizsi Louvre adott otthont a Mona Lisának, ahol hosszú évekig nem érte semmi atrocitás (csupán az 1870-71-es porosz-török háború idején kellett egy bresti fegyverraktárba szállítani).     

1911. augusztus 21-én, Vincenzo Peruggia, olasz szobafestő, aki korábban a Louvre-ban dolgozott, takarítónak álcázva magát leemelte a falról a Mona Lisát és egyszerűen kisétált vele. A lopásra 36 órával később derült fény, a rendőrség nagy erőkkel kereste a tettest. A gyanúsítottak között volt Picasso és a híres költő, Apollinaire is, de nem volt bizonyíték ellenük. A nyomozók tanácstalanok voltak. A Mona Lisa ekkor tett szert világhírnévre, azelőtt csak a művészettörténészek körében volt kedvelt alkotás, szinte minden híradás csak az ellopott festményről szólt.

A festmény két évvel később, 1913. december 12-én került elő, amikor Peruggia el akarta adni 500 ezer líráért a Firenzében lévő Uffizi képtárnak. A tolvajt feljelentették a rendőrségen, majd elfogták és letartóztatták. Vincenzo Peruggia azzal védekezett, hogy tettét hazafiasságból követte el, úgy gondolta, hogy a Mona Lisa (bár törvényes úton került francia tulajdonba) Olaszországot illeti. Az olasz közvélemény hősként tisztelte Peruggiát. A lopásért 12 hónapot kapott, melyből csak 7-et kellett letöltenie. A Mona Lisát néhány hétig az Uffizi képtárban állították ki, majd visszakerült a Louvre-ba.

Vincenzo Peruggia (1881-1925), a Mona Lisa elrablója

A sokat megélt Mona Lisa ezután sem „unatkozott”, a második világháborúban el kellett rejteni a nácik elől, 1956-ban restaurálásra szorult, mert egy vandál savat fröcskölt rá, majd egy másik rongáló egy követ hajított hozzá. 1963-ban egy időre a New York-i Metropolitan Múzeumba vitték, ahol több mint egy millióan láthatták. A korábbi esetekből tanulva úgy döntöttek, hogy a festményt golyóálló üveggel védik. Így nem esett baja, amikor 1974-ben, Tokióban vörös festéket akartak rá önteni, vagy 2009-ben, amikor egy orosz nő egy csészével dobta meg a festményt.

Kit ábrázol a festmény?

Lillian Schwartz úgy véli, hogy a Mona Lisa önarckép, vagyis da Vinci saját maga női változatát festette le. Digitális elemzés alá vetette a Mona Lisát és a festő önmagáról készített rajzait, és egyezést talált. Akik nem értenek egyet Schwartz teóriájával, azzal érvelnek, hogy a művész gyakran hasonló stílusban dolgozott, és ez az egyezés oka.

A Mona Lisa és Leonardo da Vinci önarcképének összehasonlítása

Maike Vogt-Lüerssen német történésznő szerint a festmény Aragóniai Izabellát, Milánó hercegnőjét ábrázolja. Leonardo 1482 és 1499 között volt a milánói hercegi udvar tudósa és művésze. A történésznő úgy gondolja, hogy festmény jóval korábban, 1489-ben készült.

A legtöbb bizonyíték viszont arra utal, hogy Leonardo da Vinci, Francesco del Giocondo selyemkereskedő feleségét, Lisa Gherardinit festette le. Giorgio Vasari, da Vinci önéletrajzírója már 1550-ben megemlítette a hölgy nevét, a történészek viszont nem voltak biztosak a forrás hitelességében. 2005-ben a Heidelbergi Egyetem könyvtárának szakértői egy Cicero leveleit tartalmazó könyvre bukkantak, melynek margójára, a festő ismerőse, Agostino Vespucci, 1503 októberében azt írta, hogy da Vinci éppen egy Lisa del Giocondo nevű nő portréján dolgozik. A felfedezés 2008 januárjában vált ismertté a nyilvánosság számára, amikor egy német rádióállomás beszámolt róla.

Agostino Vespucci 1503 októberében írt jegyzete, mely szerint Leonardo da Vinci Lisa del Giocondo portréján dolgozott

Lisa Gherardini 1479. június 15-én született Firenzében, egy kis bérházban a Via Sguazza és a Via Maggio sarkán. A család rossz körülmények között élt. Lisa volt a legidősebb hat testvére közül.

Mona Lisa, vagyis Lisa Gherardini a Via Sguazza és a Via Maggio sarkán lévő bérházban született 1479-ben

Lisa 16 évesen, 1495-ben ment férjhez Francesco del Giocondohoz, a tizennény évvel idősebb ruha és selyemkereskedőhöz. Francesco később hivatalnoki állást kapott. Öt közös gyerekük született, Piero, Camilla, Andrea, Giocondo és Marietta. (Camilla és Marietta apácák lettek). A férj az előző házasságából származó kisfia, Bartolomeo is velük élt, Firenzében, a Via della Stufán található házukban.

Lisa és Francesco del Giocondo háza a Via della Stufán, Firenzében

Francesco del Giocondo, jó barátságot ápolt Leonardo da Vinci apjával, Piero da Vincivel. Piero közjegyző volt, sokat segített Francescónak és bátyjának. 1503-ben Piero da Vinci megkérte fiát, Leonardót, hogy fesse meg barátja feleségét, Lisát. A festmény azonban sosem került a Giocondo család birtokába, mert Leonardo nem volt elégedett művével, hosszú éveken át tökéletesítette.

Francesco del Giocondo 1538-ban halt meg, Lisa ezután apácának állt és a firenzei Szent Orsolya zárdába költözött. Őt 1542-ben érte a halál, 63 éves korában.