Érdekességek, történetek, látnivalók

Érdekes Világunk

Érdekes Világunk

A Csedzsu-sziget szépségei

2014. november 23. - Tokár Tamás Zalán

A Csedzsu-sziget egy különleges hely Dél-Koreában, egyike a világ hét természeti csodájának, lávabarlang rendszerét a Világörökség részévé nyilvánították. De nem csak emiatt figyelemreméltó, érdekes kultúrával, hagyományokkal rendelkezik, ráadásul múzeumai, parkjai miatt is kedvelt turistacélpont.

A Jeju, magyarul Csedzsu-sziget Dél-Korea legnagyobb szigete, vulkanikus eredetű. Területe 1848 km2, népessége kb. 600 ezer fő. A Koreai-félsziget déli partjaitól 60 km-re helyezkedik el.

jeju-island-map.jpg

A Csedzsu-sziget Dél-Korea legnagyobb szigete, területe 1848 km2

2009-ben szavazást indítottak az interneten, a világ legkülönlegesebb helyszíneire lehetett voksolni 222 országból, a www.new7wonders.com–on. 2011-ben eredményt hirdettek, a Csedzsu-sziget egyike lett a világ hét természeti csodájának.

A sziget eredetlegendája

A legenda szerint a szigetet egy istennő, Szolmunde nagyanyó hozta létre, akinek 500 fia született. Csedzsu és Dél-Korea legmagasabb hegye (az 1950 m magas Halla-hegy) is az istennőnek köszönhető, melyet hét kanál földből épített. Egy napon, míg fiai elmentek vadászni, ő főzés közben véletlenül beleesett az üstbe. Amikor gyermekei hazatértek, nem vették észre a balesetet és mind megették az üst tartalmát. Később, amikor tudomásukra jutott, hogy anyjukat fogyasztották el, bánatukban kővé dermedtek. A sziget területén számos kőszobor található, a valóság azonban az, hogy azokat a nem kívánatos látogatók elrettentése céljából készítették több száz évvel ezelőtt.

SA500049.jpg

Szolmunde nagyanyó szobra, aki a legenda szerint létrehozta a Csedzsu-szigetet és 500 fia született 

8102833463_6ec9245b8b_b.jpg

Számos kőszobor látható a Csedzsu-szigeten, a legenda szerint ezek Szolmunde nagyanyó kővé dermedt fiai, valójában a betolakodók elrettentése céljából készítették több száz évvel ezelőtt

jeju-bc1244b80b458b3078b8fd10bcf55b09.JPG

A Halla-hegy a Csedzsu-sziget és Dél-Korea legmagasabb hegye, magassága 1950 m. A legenda szerint egy istennő, Szolmunde nagyanyó építette hét kanál földből. Ez egy kialudt tűzhányó, a hegy tetején lévő kráterben található a Baeknok tó.

A sziget lávabarlang rendszere

A Csedzsu-sziget lávabarlang rendszere (a Geomunoreum) 1-3 százezer évvel ezelőtt jött létre vulkáni tevékenység következtében. 2007-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A barlangrendszert, öt különleges, különböző színekben pompázó barlang alkotja: a Bengdwigul, a Manjanggul, a Gimnyeonggul, a Yongcheondonggul és a Dangcheomuldonggul. Területük összesen 22 367 km2. Ezek közül a legnagyobb a 7416 méter hosszú Manjanggul, a legösszetettebb struktúrával a Bengdwigul rendelkezik. A sziget hajdani vulkáni tevékenysége nem csak barlangokat alkotott, hanem különös formájú lávaoszlopokat is, ezeket a tengerpartokon lehet megfigyelni.

map-geomunoreum-system1.jpg

A Csedzsu-sziget lávabarlang rendszerének térképe

3097449576_8de34cbbdb.jpg

A Csedzsu-sziget barlangrendszerének legnagyobb lávabarlangja a Manjanggul

lavatube_manjanggul_jeju_korea_09.jpg

A Csedzsu-sziget barlangrendszerének legnagyobb lávabarlangja a Manjanggul

mxcp1846629_image2_1.jpg

A Csedzsu-sziget barlangrendszerének egyik lávabarlangja a Yongcheondonggul

jeju-lava-columns.jpg

A hajdani vulkáni tevékenység miatt nem csak barlangok, hanem különleges formájú lávaoszlopok is kialakultak a Csedzsu-szigeten

Parkok, kertek, látnivalók

A sziget bővelkedik természeti szépségekben. Itt található a Yeomiji, ahol számos ritka növényfajtát láthatnak az érdeklődők 1120 m2-en:

A Hallim Park a sziget 27 ezer m2-es botanikus kertje, ahol többek között trópusi növényeket, bonsai fákat és barlangokat is megcsodálhatnak a látogatók.

44355396.jpg

A Csedzsu-szigeten lévő Hallim Park egy 27 ezer m2-en elterülő botanikus kert

2012-ben nyílt meg az Aqua Planet (Aquarium), ez Ázsia legnagyobb akváriuma, területe 25 600 m2, több ezer vízi élőlényt lehet itt megtekinteni:

Múzeumok

A sziget számos múzeummal rendelkezik. Van nemzeti, népművészeti, filmművészeti, afrikai művészeti, autós, oktatási, sőt játékmaci és zöldtea múzeuma is. 

IMG_7450.jpg

A Csedzsu-sziget Nemzeti Múzeuma a sziget kulturális javait mutatja be, 2001 júniusában nyitotta meg kapuit

3deb4b7f5d51e2ff9595c09f85a1bce4.jpg

A Csedzsu-sziget Amutomobil Múzeuma az év 365 napján látogatható 9 és 18 óra között

teddy-bear-museum_jeju-do_teddy-bear-museum_26.jpg

A Csedzsu-sziget Játékmaci Múzeuma 2001-ben nyílt meg

Kulturális hagyományok

A Csedzsu-sziget kulturális hagyományokban gazdag térség. A Ganggangsullae egy tánc melyet csak hölgyek adnak elő aratási ünnepekkor. Régebben csak hajadon lányok vettek részt benne, de ma már a középkorú nők is kedvelik.

A Pasori az egyszerű emberek életéről szól dal formájában, ezt egyvalaki szokta előadni, dobkíséret mellett. A Gagok egy hagyományos koreai, lírai elemekben gazdag zenei műfaj, melyet férfiak vagy nők énekelnek zenekari kíséret mellett:

A Chilmeoridang Yeongdeunggut egy rituálé, melyet a második holdhónapban szoktak előadni a sziget lakói, bő termésért, jó fogásért és nyugodt vizekért imádkoznak.

1633_2375_1124.jpg

A Chilmeoridang Yeongdeunggut egy rituálé, melyben bő termésért, jó fogásért és nyugodt vizekért imádkoznak

Fesztiválok

Mivel Dél-Koreában ezen a szigeten virágoznak leghamarabb a cseresznyefák, minden év tavaszán Cseresznyevirág Fesztivált rendeznek. 

Jeju_cherry_jeonnongro_L1.jpg

Mivel Dél-Koreában a Csedzsu-szigeten virágoznak leghamarabb a cseresznyefák, minden tavasszal megrendezik a Cseresznyevirág Fesztivált

A szigetlakók nem csak cseresznyefáikra büszkék, február és április között a Repcevirág Fesztivált, október végén pedig a Mandarin és Narancs Fesztivált is megünneplik.

A csedzsu-szigeti búvárnők

A csedzsu-szigeti búvárnők légzőkészülék nélkül merülnek le akár 20 m mélységbe is és hozzák fel a tenger gyümölcseit. A búvárkodás eleinte a férfiak foglalkozása volt, a 17. században jelentek meg az első hanyeók, vagyis búvárnők. A 19. században azonban magas adót vetettek ki a férfiakra és ez különös helyzetet teremtett a Csedzsu-szigeten. Felcserélődtek a nemi szerepek, a nők lettek a családfenntartók, ők merültek a víz alá, a férfiak gyerekeket neveltek és a háztartást vezették. A házasságkötések is megváltoztak: a férfiaknak kellett hozományt adniuk, ha egy hanyeo lányt el akartak venni feleségül.

Érdekes módon számos szakértő úgy véli, hogy a búvárkodás inkább nőknek való szakma, fiziológiailag alkalmasabbak a merülésre, mivel testük több testzsírt tartalmaz és így jobban ellenáll a zordabb körülményeknek.

Napjainkban azonban egyre kevesebb lány akar búvárnő lenni, míg 1945-ben számuk 27 ezer volt, ma már csupán kb. 4500 dolgozik a Csedzsu-szigeten, ráadásul 84%-uk 60 év fölötti.  A dél-koreai kormány nem szeretné, ha a hanyeók végleg eltűnnének, arra törekszik, hogy a csedzsu-szigeti búvárnők tradíciója felkerülhessen az UNESCO szellemi örökségi listájára.

haenyo-korea-02.jpg

A hanyeók a 19. században vették át a férfiak szerepét a Csedzsu szigetén, napjainkban azonban egyre kevesebb a búvárnő a térségben, számuk kb. 4500, 84%-uk 60 év fölötti

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesvilagunk.blog.hu/api/trackback/id/tr306926675

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása