A Csedzsu-sziget egy különleges hely Dél-Koreában, egyike a világ hét természeti csodájának, lávabarlang rendszerét a Világörökség részévé nyilvánították. De nem csak emiatt figyelemreméltó, érdekes kultúrával, hagyományokkal rendelkezik, ráadásul múzeumai, parkjai miatt is kedvelt turistacélpont.
A Jeju, magyarul Csedzsu-sziget Dél-Korea legnagyobb szigete, vulkanikus eredetű. Területe 1848 km2, népessége kb. 600 ezer fő. A Koreai-félsziget déli partjaitól 60 km-re helyezkedik el.
A Csedzsu-sziget Dél-Korea legnagyobb szigete, területe 1848 km2
2009-ben szavazást indítottak az interneten, a világ legkülönlegesebb helyszíneire lehetett voksolni 222 országból, a www.new7wonders.com–on. 2011-ben eredményt hirdettek, a Csedzsu-sziget egyike lett a világ hét természeti csodájának.
A sziget eredetlegendája
A legenda szerint a szigetet egy istennő, Szolmunde nagyanyó hozta létre, akinek 500 fia született. Csedzsu és Dél-Korea legmagasabb hegye (az 1950 m magas Halla-hegy) is az istennőnek köszönhető, melyet hét kanál földből épített. Egy napon, míg fiai elmentek vadászni, ő főzés közben véletlenül beleesett az üstbe. Amikor gyermekei hazatértek, nem vették észre a balesetet és mind megették az üst tartalmát. Később, amikor tudomásukra jutott, hogy anyjukat fogyasztották el, bánatukban kővé dermedtek. A sziget területén számos kőszobor található, a valóság azonban az, hogy azokat a nem kívánatos látogatók elrettentése céljából készítették több száz évvel ezelőtt.
Szolmunde nagyanyó szobra, aki a legenda szerint létrehozta a Csedzsu-szigetet és 500 fia született
Számos kőszobor látható a Csedzsu-szigeten, a legenda szerint ezek Szolmunde nagyanyó kővé dermedt fiai, valójában a betolakodók elrettentése céljából készítették több száz évvel ezelőtt
A Halla-hegy a Csedzsu-sziget és Dél-Korea legmagasabb hegye, magassága 1950 m. A legenda szerint egy istennő, Szolmunde nagyanyó építette hét kanál földből. Ez egy kialudt tűzhányó, a hegy tetején lévő kráterben található a Baeknok tó.
A sziget lávabarlang rendszere
A Csedzsu-sziget lávabarlang rendszere (a Geomunoreum) 1-3 százezer évvel ezelőtt jött létre vulkáni tevékenység következtében. 2007-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A barlangrendszert, öt különleges, különböző színekben pompázó barlang alkotja: a Bengdwigul, a Manjanggul, a Gimnyeonggul, a Yongcheondonggul és a Dangcheomuldonggul. Területük összesen 22 367 km2. Ezek közül a legnagyobb a 7416 méter hosszú Manjanggul, a legösszetettebb struktúrával a Bengdwigul rendelkezik. A sziget hajdani vulkáni tevékenysége nem csak barlangokat alkotott, hanem különös formájú lávaoszlopokat is, ezeket a tengerpartokon lehet megfigyelni.
A Csedzsu-sziget lávabarlang rendszerének térképe
A Csedzsu-sziget barlangrendszerének legnagyobb lávabarlangja a Manjanggul
A Csedzsu-sziget barlangrendszerének legnagyobb lávabarlangja a Manjanggul
A Csedzsu-sziget barlangrendszerének egyik lávabarlangja a Yongcheondonggul
A hajdani vulkáni tevékenység miatt nem csak barlangok, hanem különleges formájú lávaoszlopok is kialakultak a Csedzsu-szigeten
Parkok, kertek, látnivalók
A sziget bővelkedik természeti szépségekben. Itt található a Yeomiji, ahol számos ritka növényfajtát láthatnak az érdeklődők 1120 m2-en:
A Hallim Park a sziget 27 ezer m2-es botanikus kertje, ahol többek között trópusi növényeket, bonsai fákat és barlangokat is megcsodálhatnak a látogatók.
A Csedzsu-szigeten lévő Hallim Park egy 27 ezer m2-en elterülő botanikus kert
2012-ben nyílt meg az Aqua Planet (Aquarium), ez Ázsia legnagyobb akváriuma, területe 25 600 m2, több ezer vízi élőlényt lehet itt megtekinteni:
Múzeumok
A sziget számos múzeummal rendelkezik. Van nemzeti, népművészeti, filmművészeti, afrikai művészeti, autós, oktatási, sőt játékmaci és zöldtea múzeuma is.
A Csedzsu-sziget Nemzeti Múzeuma a sziget kulturális javait mutatja be, 2001 júniusában nyitotta meg kapuit
A Csedzsu-sziget Amutomobil Múzeuma az év 365 napján látogatható 9 és 18 óra között
A Csedzsu-sziget Játékmaci Múzeuma 2001-ben nyílt meg
Kulturális hagyományok
A Csedzsu-sziget kulturális hagyományokban gazdag térség. A Ganggangsullae egy tánc melyet csak hölgyek adnak elő aratási ünnepekkor. Régebben csak hajadon lányok vettek részt benne, de ma már a középkorú nők is kedvelik.
A Pasori az egyszerű emberek életéről szól dal formájában, ezt egyvalaki szokta előadni, dobkíséret mellett. A Gagok egy hagyományos koreai, lírai elemekben gazdag zenei műfaj, melyet férfiak vagy nők énekelnek zenekari kíséret mellett:
A Chilmeoridang Yeongdeunggut egy rituálé, melyet a második holdhónapban szoktak előadni a sziget lakói, bő termésért, jó fogásért és nyugodt vizekért imádkoznak.
A Chilmeoridang Yeongdeunggut egy rituálé, melyben bő termésért, jó fogásért és nyugodt vizekért imádkoznak
Fesztiválok
Mivel Dél-Koreában ezen a szigeten virágoznak leghamarabb a cseresznyefák, minden év tavaszán Cseresznyevirág Fesztivált rendeznek.
Mivel Dél-Koreában a Csedzsu-szigeten virágoznak leghamarabb a cseresznyefák, minden tavasszal megrendezik a Cseresznyevirág Fesztivált
A szigetlakók nem csak cseresznyefáikra büszkék, február és április között a Repcevirág Fesztivált, október végén pedig a Mandarin és Narancs Fesztivált is megünneplik.
A csedzsu-szigeti búvárnők
A csedzsu-szigeti búvárnők légzőkészülék nélkül merülnek le akár 20 m mélységbe is és hozzák fel a tenger gyümölcseit. A búvárkodás eleinte a férfiak foglalkozása volt, a 17. században jelentek meg az első hanyeók, vagyis búvárnők. A 19. században azonban magas adót vetettek ki a férfiakra és ez különös helyzetet teremtett a Csedzsu-szigeten. Felcserélődtek a nemi szerepek, a nők lettek a családfenntartók, ők merültek a víz alá, a férfiak gyerekeket neveltek és a háztartást vezették. A házasságkötések is megváltoztak: a férfiaknak kellett hozományt adniuk, ha egy hanyeo lányt el akartak venni feleségül.
Érdekes módon számos szakértő úgy véli, hogy a búvárkodás inkább nőknek való szakma, fiziológiailag alkalmasabbak a merülésre, mivel testük több testzsírt tartalmaz és így jobban ellenáll a zordabb körülményeknek.
Napjainkban azonban egyre kevesebb lány akar búvárnő lenni, míg 1945-ben számuk 27 ezer volt, ma már csupán kb. 4500 dolgozik a Csedzsu-szigeten, ráadásul 84%-uk 60 év fölötti. A dél-koreai kormány nem szeretné, ha a hanyeók végleg eltűnnének, arra törekszik, hogy a csedzsu-szigeti búvárnők tradíciója felkerülhessen az UNESCO szellemi örökségi listájára.
A hanyeók a 19. században vették át a férfiak szerepét a Csedzsu szigetén, napjainkban azonban egyre kevesebb a búvárnő a térségben, számuk kb. 4500, 84%-uk 60 év fölötti
