Rjukan egy több szempontból is különleges kisváros. Egyrészt arról híres, hogy a második világháború alatt itt működött Európa egyetlen nehézvízgyártó üzeme, mely ellen 71 évvel ezelőtt, 1943. február 27-én, vakmerő merényletet követtek el norvég ellenállók, ezzel is akadályozva a német megszállók atombomba előállítási terveit. Másrészt azért érdekes ez a település, mert fél évig nem éri napfény a közeli hegyek miatt. A városnak a problémára több mint 100 év után, tavaly októberben sikerült megoldást találni, tükrök segítségével.
Városalapítás
Rjukan Norvégiában, Telemark megyében, a Vestfjord völgyben található. A kisváros akkor jött létre, amikor Sam Eyde, norvég mérnök, 1905-ben létrehozta a Norsk Hydro vállalatot, melynek egyik üzeme a közelben lévő vízesés energiáját felhasználva kezdett el műtrágyát gyártani. A Norsk Hydro számos embernek adott munkát, a város folyamatosan gyarapodott és egy évtizeddel később már több mint 10 ezer ember élt itt (ma kb. 3400).
Rjukan, Norvégiában, Telemark megyében
A Rjukan-vízesés
Sam Eyde (1866-1940), a Norsk Hydro alapítója
Fél évig sötétségben
Rjukan fejlődő iparváros lett, de lakóinak azzal kellett szembesülniük, hogy a hegyek elhelyezkedése miatt fél éven keresztül – szeptember végétől március közepéig – a település folyamatos árnyékban van. Sam Eyde igyekezett megoldást találni a problémára, úgy gondolta, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha tükrök segítségével kapna napfényt Rjukan (az ötlet a Norsk Hydro egyik munkásától, Oscar Kittelsentől származott), de ezt akkor még nem lehetett technikailag kivitelezni. Ehelyett 1928-ban megépítette Észak-Európa első felvonórendszerét, mely olyan magasra szállította az utasokat, hogy láthassák a Napot a kritikus hónapokban is. A rjukani Krossobanen még ma is működik:
Nehézvízgyártás, Gunnerside-akció
A település 1934-ben váltott át műtrágyakészítésről a nehézvízgyártásra. A második világháború során Rjukan létfontosságúvá vált, mivel Európában egyedül itt állítottak elő nehézvizet, mely fontos eleme lett az atombombának. 1940-ben a németek elfoglalták Norvégiát és így megkaparintották Rjukan Vemork nevű gyárát is.
A szövetségesek tudták, hogy a németek az atombombán dolgoznak, ezért úgy döntöttek, hogy mindenáron megakadályozzák őket abban, hogy elkészüljenek a „csodafegyverrel”. 1942-ben a Freshman-akció kudarcot vallott, miután két vontatott vitorlázó repülő lezuhant. A Gunnerside-akcióra 1943. február 27-én került sor. Hat Angliában kiképzett norvég kommandós hajtotta végre: Joachim Holmboe Rønneberg, Knut Haukelid, Fredrik Kayser, Kasper Idland, Hans Storhaug és Birger Strømsheim. (Az akció tervezőjét Leif Tronstadnak hívták.) Sikeresen felrobbantották az üzemet majd szerencsésen átjutottak Svédországba. A németeknek nagy veszteségeket okoztak ezzel, több mint egy év kellett ahhoz, hogy helyreállítsák a gyárat, végül nem sikerült elkészíteniük az atombombát. A Gunnerside-akciót 1965-ben megfilmesítették Telemark hősei címmel.
A Gunnerside-akció végrehajtói és tervezői
A Gunnerside-akció emlékére felállított viaszszobrok
A Vemork 1971-ig működött, 1988-ban múzeummá alakították.
A Norsk Hydro rjukani nehézvíz gyártó üzeme, a Vemork, 1935-ben
A Norsk Hydro rjukani nehézvíz gyártó üzeme, a Vemork, mely napjainkban múzeumként funkcionál
Tükrökkel a sötétség ellen
Egy helyi művész, Martin Andersen, 2005-ben úgy döntött, hogy megvalósítja Sam Eyde és Oscar Kittelsen régi, tükrös elképzelését. Bár nem volt olcsó – 5 millió koronába került (kb. 180 millió forintba) – de a mai technikai feltételekkel már meg lehetett valósítani a napfény irányítását. A kisváros északi oldalán lévő hegyoldalra, 3 db számítógép által vezérelt, a Napot folyamatosan követő, 17 m2-es tükröt állítottak. A szerkezet 2013. október 30-án lépett működésbe, a kisváros főterét világítja meg 600 m2-en. Bár aznap a helyiek óriási ünnepséget rendeztek, bizonyára nagyon várják már a márciust, amikor végre Rjukan teljes egésze hozzájuthat a Nap éltető sugaraihoz…
A tükrök, melyek Rjukan főterét világítják meg a sötét hónapokban
Rjukan főtere