Érdekességek, történetek, látnivalók

Érdekes Világunk

Érdekes Világunk

A Templomos Lovagrend

2014. január 07. - Tokár Tamás Zalán

1118-ban megalakult a Templomos Lovagrend, azért, hogy megvédje a Szentföld zarándokait. Idővel Európa legmeghatározóbb rendjévé vált, Magyarországon is jelen volt. 200 év elteltével azonban a francia uralkodó, IV. (Szép) Fülöp és V. Kelemen pápa megszüntette a rendet, mely hazánkban sem működhetett tovább.

A történelem során Jeruzsálem mindig is fontos város volt. A zsidó, a keresztény és az iszlám vallás központja lett, gyakori harcok dúltak érte. 1095-ben II. Orbán pápa szent háborút hirdetett a muszlim fennhatóság alatt lévő városért. 1099-ben, az első keresztes háború során, a keresztényeknek sikerült elfoglalniuk Jeruzsálemet és megszületett a Jeruzsálemi Királyság.

1118-ban, Jeruzsálemben, Hugues de Payns valamint nyolc társa szegénységi fogadalmat tett, és egy keresztény harcos szerzetesrendet alapított azzal a céllal, hogy megvédjék a Szentföld zarándokait. II. Baldvin, a királyság uralkodója, pártfogásba vette a rendet és az egykori Salamon-templom egy szárnyát adományozta nekik. Lakhelyük után kapták a Templomos Lovagrend nevet.

kljhokjh.jpg

Hugues de Payns (1070-1136) a Templomos Lovagrend alapítója és első Nagymestere

Tovább

100 éve indult az első repülőgépeket üzemeltető légitársaság

Az SPT Airboat Line 1914. január 1-jén repüléstörténelmet írt, a floridai St. Petersburg-ből elindította az első menetrendszerinti repülőjáratot. Ez 10 évvel azután történt, hogy a Wright-fivérek a levegőbe emelkedtek.

1903. december 17-én a Wright-fívérek révén beköszöntött a repülőgépek korszaka. Bár úgy tűnt, hogy a Zeppelin léghajók hódítják meg az eget (1909-ben, Németországban megalakult a DELAG, az első légitársaság, mely léghajókat üzemeltetett), voltak akik úgy vélték, a repülőgépek ígéretesebb jövő elé néznek, nekik lett igazuk. Az 1937-es Hindenburg-katasztrófa után a Zeppelin léghajókat fokozatosan kivonták a forgalomból.

Thomas W. Benoist és Tony Jannus

Thomas W. Benoist Missouri államban, Irondale városában látta meg a napvilágot 1874. december 29-én. Sikeres üzletember volt, az autógyártás után, 1907-től a repülőgép-iparnak szentelte életét, 1911-ben repülőiskolát is nyitott St. Luisban.

Thomas_Wesley_Benoist.jpg

Thomas W. Benoist (1874-1917)

Tovább

A nazcák hagyatéka

A nazcák Peruban éltek, még jóval az inkák megjelenése előtt. Megannyi kérdés vetődik fel velük kapcsolatban. Hogyan éltek és milyen szokásaik voltak? Mire szolgáltak piramisaik? Hogyan és miért készítették a Nazca-vonalakat? Hogy tűnt el civilizációjuk?

A nazcák Kr.e. 200 és Kr. u. 800 között éltek Peru déli részén, a Nazca-völgyben. Korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésünkre róluk, csupán a régészeti leletekre tudunk hagyatkozni, mivel (valószínűleg) írástudatlanok voltak. A nazcák földműveléssel, állattenyésztéssel, halászattal, kereskedelemmel foglalkoztak, továbbá fazekas munkáik és textiliparuk is jelentős volt. Szertartásaik központja Cahuachi volt, sárból és nádból készített lakóházaikat viszont Tambo Viejo-ban építették fel.

nazca.jpg

A nazcák élőhelye

Tovább

Válogatás 2013 legjobb fotóiból

Számtalan szépség van földön és égen, melyeket nem láthatnánk, ha nem készülnének róluk fotók. Íme 2013 legjobb képei!

GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa 2013

2013. november 5-én díjazták a GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa 2013 pályázat különféle kategóriáit. Hazánk legnívósabb fotóversenyén résztvevő képeket 2014. január 27-ig lehet megtekinteni a Magyar Természettudományi Múzeumban. Néhány kép a díjazottak közül:

Az_Ev_Termeszetfotosa_oa.jpg

Tányérajkúak

Az év természetfotója 2013

Fotós: Máté Bence

„Az első görögországi pelikánfotózás azon ritka fotós projektjeim egyike, ami rövid idő alatt igen tartalmasra sikeredett. A halszemobjektív perspektívájának és a madarak közelségének összjátékaként egy olyan egyedi képi világba pillanthattunk be, amit a tervezési folyamat során nem is remélhettünk!”- írta a fotós, Máté Bence, akit egyben az Év Természetfotósává is választottak.

Tovább

Y falu, illetve más fura földrajzi - és létesítmény nevek

Bizony, nem tévedés Y egy kis falucska Franciaországban, mely egyike a világ legrövidebb nevű településeinek. Előnye, hogy könnyű megjegyezni és még egy kezdő iskolás gyerek is le tudja írni. A történetnek itt nincs vége, ugyanis Y-nak testvértelepülése is van, melynek neve, nem kevesebb, mint 51 betűből áll. Világunk bővelkedik meghökkentő földrajzi - és létesítmény nevekben, lássunk néhányat!

Y

Y, Somme, Picardie, location_map.jpg

Y elhelyezkedése Franciaországban

Y Franciaországban, Somme megyében van. Területe 2, 73 km2, Amiens-től 50 km-re keletre fekszik, a D15-ös és D615-ös utak csomópontjánál. A 2012-es adatok szerint 86 fő él itt, ők „ipszilonien”-nek hívják magukat. Y területe a középkorban a Drouart nemesi család birtoka volt.

photo_explorer_1.jpg

Y falutáblája

Tovább

A rejtélyes gömbvillám

A gömbvillám a legkülönösebb rejtélyek egyike, mely teljes mértékben ellentmond a fizika törvényeinek. Szinte bárhol képes, akár a semmiből is felbukkanni, még a víz alatt, a tengeralattjárók fedélzetén is találkozhatunk vele! Vajon mi állhat a jelenség hátterében? Igaz lehet dr. Egely György állítása, miszerint a gömbvillámok képesek négy dimenzióban mozogni, vagyis a hipertérből jönnek a mi világunkba?

A gömbvillám egy ritka elektromos jelenség, általában gömb alakú, mérete és színe változó. A normál villámnál hosszabb életű. Legtöbbször vihar közben vagy azután keletkezik, de előfordul, hogy látszólag minden ok nélkül bukkan fel a semmiből. Mozgása különös, hiszen a gömbvillám úgy viselkedik, mintha élne, gondolkozna. Általában veszélyes, de arra is volt példa, hogy úgy ment át tárgyakon, hogy semmilyen kárt nem okozott. Keletkezése után néhány másodperccel vagy perccel felrobban, vagy esetleg elhalványul, jellegzetes szagot hagyva maga után.

xcvc.jpg

Egy gömbvillám

Tovább

Veszélyeztetett és kihalt állatok

Amióta a világban jelen van az ember, sok kárt okozott környezetében. Vajon mi lesz a jövője Földünk élővilágának? Meg lehet akadályozni, hogy napjaink veszélyeztetetett állatai végleg eltűnjenek? Számos állatfaj kihalt, sosem láthatjuk már a dodót vagy a karibi barátfókát.

1948-ban létrejött egy nemzetközi szervezet, a Természetvédelmi Világszövetség, melynek feladata a természeti értékek megőrzése. Központja a svájci Glandban található. A Vörös Listát annak érdekében hozták létre, hogy felmérjék az állatfajok veszélyeztetettségi fokát. A lista ezekből a kategóriákból áll: Kihalt (Extinct); Vadon kihalt (Extinct in the Wild); Súlyosan veszélyeztetett (Critically Endangered); Veszélyeztetett (Endangered); Sebezhető (Vulnerable); Mérsékelten fenyegetett (Near Threatened); Nem fenyegetett (Least Concern).

Kihalt állatok

A Vörös Lista Kihalt kategóriája a 16. század után eltűnt fajokat tartalmazza. Íme néhány példa ezekre:

dodó (2).jpg

Dodó: A dodó Mauritiuson (Madagaszkártól 900 kilométerre) élt, a sziget nem rendelkezett őslakosokkal. Gyakran kötöttek ki itt arabok, malájok, portugálok, angolok, végül a hollandok telepedtek le 1638-ban. A röpképtelen, 1 méter magas madár, halat evett, melyeket a vízbe gázolva fogott el. Gyakran nyelt le köveket is, melyek elősegítették emésztését. Vesztét az okozta, hogy a szelíd viselkedésű, kissé esetlen mozgású állatnak nem voltak korábban természetes ellenségei, amíg az emberek itt le nem telepedtek. Gyakran vadásztak rá, és a madár fészkét állandóan kifosztották a telepesek által behozott disznók, kutyák, makákók és patkányok. A dodó az 1680-as években halt ki.

Tovább

A burgonya

A Dél-Amerikából származó burgonyát eleinte bizalmatlanul fogadták Európában, idővel viszont nélkülözhetetlenné vált. Olyannyira, hogy a szegények eledele lett. Hazánkban sokáig nem szerették, Írországban viszont éhínséget okozott a termés betegsége. Mivel a krumpli jó alapanyag, többféleképpen is fogyasztható.

Eredete

A burgonya Dél-Amerikából származik. Sokáig úgy gondolták, hogy Peru az őshazája (kb. 5-8000 éve része mezőgazdaságuknak), azonban a tudósok olyan leleteket találtak Chilében a Chiloé szigeten, melyek arra utalnak, hogy ott már 13 ezer éve is termesztettek krumplit.

Az inkák számára a krumpli nem csak a legfontosabb táplálék, hanem a termékenység szimbóluma is volt. A burgonya istennőjét Axomamának hívták.

potatoes_faith_exclusive2012_1.jpg

Az inkák burgonya istennője: Axomama 

Tovább

2017-ben kiderülhet ki ölte meg Kennedyt!

John Fitzgerald Kennedy kora legmeghatározóbb politikusa volt. Megakadályozta a harmadik világháború kitörését, az amerikai polgárjogi mozgalom mellé állt és ő indította el az Apollo-programot. Azonban 50 éve, 1963. november 22-én, a Texas állambeli Dallasban, merénylet áldozata lett. Az ügyet kivizsgáló Warren-bizottság jelentését 1964-ben 75 évre titkosították, majd 1992-ben úgy döntöttek, hogy 2017-ben nyilvánosságra hozhatóak lesznek az akták. Vajon kiknek és miért állt érdekében az USA 35. elnökének eltávolítása?

7357.John_F._Kennedy_900.jpg

John Fitzgerald Kennedy (1917-1963)

John Fitzgerald Kennedy 1917. május 29-én jött a világra a Massachusetts állambeli Brookline-ban. Édesanyját Rose Fitzgeraldnak hívták, a bostoni polgármester lánya volt. Édesapja, Joseph Patrick Kennedy, tehetős üzletembernek számított, aki komoly jövőt képzelt el gyermekeinek, fontosnak tartotta taníttatásukat. (A Fitzgerald-Kennedy házaspárnak kilenc gyereke született.) John F. Kennedy a Harvard Egyetemen tanult, 1940-ben diplomázott. A második világháborúban, a tengerészet kötelékében századosként szolgált, bátorságáért kitüntetésben részesült. Miután leszerelt, a Hearst-lapoknak dolgozott, majd apja segítségével politikai pályára lépett. 1947-ben demokrata párti képviselő, majd 1953-ban Massachusetts szenátora lett. 1953. szeptember 12-én elvette feleségül Jacqueline Bouvier-t (vagyis Jackie Kennedyt). Négy gyerekük közülük kettő, Caroline (1957-) és John (1960-1999) maradt életben, Arabella (1956) halva született, Patrik (1963) két naposan vesztette életét légzési elégtelenség miatt.

Tovább

Budapest története

140 éve, 1873. november 17-én megszületett Budapest! Azonban Pest, Buda és Óbuda története lényegesen hamarabb kezdődött. Lássuk, hogy nyerte el fővárosunk mai formáját és milyen változásokon esett át az idők során!

Őskor

Budapest egyes területei már az őskorban is lakottak voltak. Az ősemberek a budai barlangokat használták „szállásnak”. Már akkor is átkelőhely volt a Duna legkeskenyebb szakasza a Gellért-hegynél.

Az egyik legszembetűnőbb bizonyíték az őskori jelenlétre, Farkasréten, a Denevér völgyben (XI. kerület) található kovakőbánya, mely Európában a legrégebbi, 40 ezer éves. Továbbá kő és csonteszközök maradványaira bukkantak Csillaghegyen, a Hegyalja utcában (III. kerület) és a Corvin téren (I. kerület).

mxcppaleolitikum02.jpg

Farkasréten talált őskori leletek

Tovább
süti beállítások módosítása