Óvoda egy utasszállító repülőgép fedélzetén? Suli a föld alatt, vonatállomáson vagy stadionban? Középiskola a Microsoft támogatásával? Elképesztő, hogy világunkban mennyi furcsa és különleges tanintézmény van! Íme néhány közülük!

1. Óvoda egy repülőgépen – Rustavi, Grúzia

Egy grúziai városban, Rustaviban egy pedagógus, Gari Chapidze, olyan óvodát szeretett volna nyitni, ahová az apróságok szívesen járnak. Chapidze megvásárolt egy használaton kívüli, Jak-42-es repülőgépet, melynek utasterét átalakítatta, de a pilótafülkét változatlanul hagyta. Az igazgató tartott attól, hogy milyen lesz a sajátos intézmény fogadtatása, de félelmei alaptalanok voltak, mert elnyerte a szülők tetszését, nem is beszélve gyerekekről, akik rajonganak a repülőoviért.

Ovi egy Jak-42-es repülőgépen Rustaviban, Grúziában

2. Terraset Általános Iskola – Reston, USA

Az 1970-es években, az olajválság és a túlzsúfoltság miatt, Restonban úgy döntöttek, hogy a föld alatt építik meg oktatási intézményüket. A Terraset Általános Iskola teteje füvesített, bejárata a felszínen található. Több szint mélységben helyezkednek el az osztálytermek. Az iskola 1977-ben nyitotta meg kapuit, azóta több mint 20 ezer diák tanult itt. Bár ma már nem használnak napelemeket, az épület még mindig energiatakarékos. Az iskolában egyébként hagyományos oktatás folyik.

A strucc homokba dugja a fejét, ha veszélyt érez? Hány érzékünk van valójában? Ha megérintünk egy madárfiókát, akkor az anyja kitaszítja? Tényleg látható a Holdról a Kínai Nagy Fal? Kijózanító lista következik azokról a dolgokról, melyeket eddig rosszul tudtunk!

1. Az öt másodperces szabály:

Vannak, akik úgy hiszik, ha a földre ejtett ételt öt másodpercen belül felveszik, akkor nem telepednek meg rajta a baktériumok. Ez azonban nincs így, a bacik nem várnak stopperórával, ha lepottyannak a finom falatok, mert azonnal „rávetik” magukat! 2003-ban Jillian Clarke az Illinois Egyetem hallgatója, szakmai gyakorlatán az öt másodperces szabályt vizsgálta és cáfolta. Az általa megkérdezett férfiak 56 %-a, a nők 70 %-a hitt a szabály létezésében és többek között kimutatta, hogy akár E. coli baktériummal is megfertőződhet az étel a földön. Jillian Clarke kutatási eredményeiért 2004-ben népegészségügyi Ignobel-díjat kapott… 

Az öt másodperces szabály vicces ábrázolása (A zöld baktérium számol és ezt mondja: Még senki se érjen a chipshez! Rózsaszín baktérium: Túl késő.)

2. Ha a strucc veszélyben érzi magát, homokba dugja a fejét:

Ez nem igaz! Andrea Barham, 2005-ben megjelent, majd 2011-ben újra kiadott The Pedant’s Revolt – Why Most Things You Think Are Right Are Wrong című könyvében, Rob Nixon, struccszakértő vázolta fel az igazságot a madárral kapcsolatban. A strucc veszély esetén nem dugja a fejét a homokba, mert akkor megfulladna. Ehelyett összekuporodik, majd kinyújtott nyakát és fejét a földre helyezi, bokornak álcázva magát.

A közhiedelemmel ellentétben a strucc nem dugja a fejét a homokba veszély esetén

Rjukan egy több szempontból is különleges kisváros. Egyrészt arról híres, hogy a második világháború alatt itt működött Európa egyetlen nehézvízgyártó üzeme, mely ellen 71 évvel ezelőtt, 1943. február 27-én, vakmerő merényletet követtek el norvég ellenállók, ezzel is akadályozva a német megszállók atombomba előállítási terveit. Másrészt azért érdekes ez a település, mert fél évig nem éri napfény a közeli hegyek miatt. A városnak a problémára több mint 100 év után, tavaly októberben sikerült megoldást találni, tükrök segítségével.

Városalapítás

Rjukan Norvégiában, Telemark megyében, a Vestfjord völgyben található. A kisváros akkor jött létre, amikor Sam Eyde, norvég mérnök, 1905-ben létrehozta a Norsk Hydro vállalatot, melynek egyik üzeme a közelben lévő vízesés energiáját felhasználva kezdett el műtrágyát gyártani. A Norsk Hydro számos embernek adott munkát, a város folyamatosan gyarapodott és egy évtizeddel később már több mint 10 ezer ember élt itt (ma kb. 3400).

Rjukan, Norvégiában, Telemark megyében

A Rjukan-vízesés 

A vikingek nem csak rettegett, fosztogató harcosok voltak, hanem felfedezők is. Rátaláltak Izlandra, ahol saját országot alapítottak. Vörös Erik, Grönlandon telepedett le, fia, Leif Eriksson, még ennél is távolabbra jutott, ő Amerikában szállt partra, közel 500 évvel Kolumbusz előtt. 

A vikingek Skandináviából származó kereskedők, hajósok és harcosok voltak. 793 és 1066 között számos alkalommal indítottak rabló és hódító hadjáratot, rettegésben tartva Európát, de távolabbi helyekre is elkalandoztak. Hajóik szerkezeti felépítése lehetővé tette, hogy gyorsabbak legyenek, mint bármely más vízi jármű akkoriban. A viking kor kezdete a 793. június 8-ai dátumra tehető, amikor megtámadták és kifosztották az angliai Lindisfarne kolostort. I. Nagy Károly (768-814), frank császár hatékony védelmet épített ki ellenük, fia, I. (Jámbor) Lajos (814-840) már nem volt ennyire elővigyázatos és ez komoly következményekkel járt. Az északi harcosok már állandó fenyegetést jelentettek Európa számára. Amikor a vikingek Párizs ellen intéztek támadást 845-ben, II. (Kopasz) Károly (840-877) még pénzt is ajánlott, hogy ne bántsák a várost, de ez a megoldás csak rövidtávon volt hatékony. A vikingek Európa különböző részein területeket hódítottak meg. Több évtizedes háborúskodás után elfoglalták Anglia egy részét, 878-ban létrejött Danelaw, 911-ben pedig Észak-Franciaország egy darabját szerezték meg, ez lett Normandia. A normandiai vikingek hamar „elfranciásodtak”, és néhány évtized múlva már feudális rend uralkodott az országban. (Fontos továbbá megemlíteni, hogy a vikingek 862-ben a keleti szláv törzsekkel összefogva megalapították a Kijevi Ruszt, mely a későbbi orosz állam ősének tekinthető.) A 11. századra véget ért a viking korszak, ennek egyik oka, hogy 1066-ban a normannok elfoglalták Danelawt, a másik, hogy a különféle helyeken letelepedett vikingek felvették a keresztény vallást. Jó okkal tették ezt, hiszen akkoriban Európában gazdaságilag és politikailag is kiközösítették a nem keresztény országokat.

Vikingek

Az emberek legtöbbször becsukják a szemüket, és úgy tesznek, mintha nem lennének körülöttük fogyatékkal élők. Pedig miért ne fogadhatnánk el őket is a társadalom aktív résztvevőiként? Bottont, a Camphill mozgalom által létrehozott közösséget, „Nagy-Britannia legfurcsább falujaként” emlegetik, itt ugyanis értelmi fogyatékosok élnek és dolgoznak.

Botton

Botton, Észak-Yorkshire-ben, Nagy-Britanniában, található. (Bottonról kevés magyar nyelvű forrás tesz említést, ezek közül a legtöbb információhoz egy pszichológus blogbejegyzéséből juthatunk hozzá.) A falut 1955-ben hozták létre, jelenleg 130 értelmi fogyatékos és 150 gondozó él itt.

Botton, Észak-Yorkshire, Nagy-Britannia

Botton faluhatár

Elképesztő még belegondolni is, hogy egyes bűnelkövetők a luxusbörtönök falai közt szinte nagyobb kényelemben élnek, mint egy átlagember. Vannak országok, ahol így próbálják rehabilitálni a rabokat és vannak, ahol fizetni kell, hogy bekerülhessenek egy ilyen intézménybe. Íme néhány luxusbörtön, melyek inkább szállodára emlékeztetnek!

Kecskeméti luxusbörtön (Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) - Magyarország

Ide általában vagyon elleni bűncselekmények, sikkasztások, rablások, lopások, elkövetői kerülnek. Vannak itt olyan édesanyák is, akik börtönben szülnek, gyermekeik egy éves korukig velük maradhatnak. A rabok, zárkák helyett parkettázott szobákban élnek, melyeket kedvük szerint rendezhetnek be. Lehet tévézni, internetezni és óránként 10 percet telefonálni. Dolgozhatnak mosodában, faiskolában, vagy akár a városban is különféle cégeknél, természetesen a munkaidő végeztével időben vissza kell térniük a börtönbe. Minden rab havonta négyszer 24 óránál rövidebb „eltávra” jogosult, illetve büntetése második felében néha egy-egy hétvégét is engedélyeznek számára.

Egy szoba Kecskemét luxusbörtönében

Vannak olyan gyerekek, akik arról álmodoznak, hogy egyszer lesz egy saját országuk, melyben ők uralkodhatnak, de amikor felnőnek, elfelejtik az egészet. Azonban mindig előfordulnak kivételek! Az államalapítás persze nem könnyű feladat. Az utóbbi évtizedekben egyre több mikronemzet jött létre, vagyis olyan kis területű "ország", melyet nemzetközileg nem ismernek el.

Vésztői Köztársaság

1944 decemberében, a szovjet megszállás idején, Rábai Imre vezetésével megalakult a Vésztői Köztársaság. A „nyakig szegények” köztársaságának is hívták magukat, mert a békés megyei Vésztő lakosai nagyon rossz körülmények között éltek. Mivel úgy gondolták, hogy ők egy „állam az államban”, nem vették figyelembe a magyar törvényeket és saját közigazgatást építettek ki. Összegyűjtötték a rendelkezésre álló javakat – még a szovjetek által lefoglalt gabonát is meg tudták szerezni – és szétosztották a szegények között. A hatóságok ezt természeten nem nézték jó szemmel, 1945 februárjában véget vetettek a Vésztői Köztársaságnak, Rábai Imrét letartóztatták és internálták. 1979-ben dokumentumfilm készült az esetről  A „nyakig szegények” köztársasága címmel, 2005-ben pedig az RTL Klub számolt be a történtekről:

A Mona Lisa a világ egyik legismertebb festménye, melyet Leonardo da Vinci készített 500 évvel ezelőtt. Hosszú ideig királyok falán lógott, ma a párizsi Louvre-ban látható. Vajon ki lehetett ez a sejtelmes mosolyú nő és milyen viszontagságokon ment keresztül a festmény az idők során?

A festmény

A Mona Lisát 1503 és 1506 között készítette Leonardo da Vinci. Alkotója nem adott címet a festménynek, ezt a művész életrajzírója, Giorgio Vasari tette meg 1550-ben, da Vinci halála után 31 évvel. (A Mona az olasz madonna rövidítése, ami asszonyt jelent, tehát a festmény címe magyarul Lisa asszony.)

A Mona Lisa

100 éve, 1914. január 17-én bocsátották vízre a legnagyobb magyar gyártású csatahajót. Ekkor még volt tengerünk és létezett az Osztrák-Magyar Monarchia, a boldog békeidők azonban nem sokkal ezután véget értek. A Szent István csatahajót az első világháborúban hadrendbe állították. Egyetlen bevetésen vett csak részt, mely során a tengerbe süllyedt.

Az Osztrák-Magyar Monarchia, látván, hogy Nagy-Britannia új típusú (Dreadnought) hadihajókat épített, 1908-ban úgy döntött, hogy szintén modernizálja haditengerészetét. A magyar országgyűlés megszavazta, hogy anyagilag hozzájárul a terv kivitelezéséhez, azzal a feltétellel, hogy egy hajót a Ganz-Danubius művek fiumei hajógyára készíthet el. 1912-ben megkezdték a gyártást, majd Fiumében, 1914. január 17-én 11 órakor vízre bocsátották a magyar történelem legnagyobb és legmodernebb hadihajóját, az S.M.S. Szent István csatahajót. (Az S.M.S. a Seiner Majestät Schiff rövidítése volt, jelentése: Őfelsége hajója).

A vízre bocsátás napján Mária Terézia Henrietta főhercegnő avatta fel a hajót. Az ünnepségre nem jött el Ferenc Ferdinánd trónörökös, mert megharagudott amiatt, hogy a hadihajó nem az általa javasolt Laudon nevet kapta. A megnyitót egy tragikus baleset – egyesek szerint szabotázs – is beárnyékolta. A lebiztosított horgonyláncok a ledobás után eloldódtak, egy munkás megsebesült, a fedélzetmester, Giuseppe Pliskovac, pedig olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy két nappal később meghalt.

Mária Terézia Henrietta főhercegnő (1849-1919), aki 1914-ben felavatta az S.M.S. Szent István csatahajót

Földünk élővilága hihetetlenül változatos. Ha azt gondoljuk, hogy csak a mesében létezik szőrös rák, furán sípoló béka, vagy ciripelő emlősállat, akkor tévedünk! Íme néhány a világ legfurcsább állatai közül!

Vörös szájú denevérhal: Nyugalom, az állatot nem sminkelték ki a fotó kedvéért, valóban így néz ni!  A vörös szájú denevérhal a Galapagos-szigeteknél él. Elég rosszul úszik, ügyetlenül közlekedik, fura uszonyaival a tengerfenéken „sétál”. Kisebb rákokkal, halakkal, puhatestűekkel táplálkozik.

Madagaszkári sávos (vagy csíkos) tanrek: Meglehetősen apró teremtmény, súlya 125-280 g, 140 mm hosszú. Madagaszkár esőerdőiben él, éjszakai ragadozó. Különlegessége, hogy ez az egyetlen emlős, mely tud ciripelni. A tudósok néhány éve rájöttek, hogy tüskéik segítségével képesek ultrahangon is kommunikálni társaikkal.