A Nevada sivatag, vagyis Nevada állam sivatagos vidéke kicsit sem mondható szokványosnak. Nem csak az itt található különleges gejzír, vagy Las Vegas miatt, hanem mert titkai vannak. Találgatni kezdünk és akárcsak a Bermuda-háromszög, vagy a Nazca vonalak esetében, felébred a fantáziánk. Mi az 51-es körzet és miért védik annyira? Tényleg látogatják a földönkívüliek? Milyen következménnyel jártak az itt végzett kísérleti atomrobbantások? Miféle meglepetéseket tartogat még számunkra ez a különös hely? 

Nevada 1836-tól az USA egyik tagállama. 2,6 millióan lakják, a fővárosa Carson City, legnagyobb települése Las Vegas. Az állam déli részét a Mojave-sivatag és északi részét a Great Basin (vagyis a Nagy-medence) foglalja el. 

Nevada állam

Mai globalizálódott világunkban kissé keverednek a dolgok. Nem csoda, ha némiképp összezavarodunk, ha egyszerre vesszük górcső alá Mindenszentek napját, Halottak napját és Halloweent. Lássuk melyiket, mikor tartják és mi a történetük!

A Halloween eredete

Halloween, melyet október 31-én tartanak, sokkal régebbi, mint gondolnánk. Az ősi kelták egy népcsoportjától, a galloktól ered. A mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő gallok életében központi szerepet játszott a Samhain fesztivál. Október 31-én kezdődött és november 1-én ért véget, melyet az újév kezdetének tekintettek. Úgy hitték, hogy az abban az esztendőben elhunytak lelke az év utolsó éjszakáján vándorol át a túlvilágra. Ezért a kelta papok, vagyis a druidák, ételt és állatot áldoztak számukra, hogy megkönnyítsék útjukat. 

Egy kelta druida

A „brit tudósok szerint” kezdetű hírekre rögtön felkapjuk a fejünket és elmosolyodunk. No igen, valószínűleg valami fura érdekességről fogunk értesülni. Pedig a vicces kutatási eredményekkel rendelkezők mellett, vannak említésre méltó koponyák is. Íme öt brit tudós, akik komoly sikereket értek el életük során!

1. Frederick Sanger (1918. augusztus 13. –) - angol biokémikus

Ő jelenleg az egyetlen élő ember, aki két Nobel-díjjal is rendelkezik. Rendcombe-ban született, édesapja orvos volt. Frederick Sanger pacifistaként visszautasította a katonai szolgálatot a második világháború idején. Cambridge-ben tanult és 1943-ban biokémiából doktorált. Ezután hosszú évekig, a borjúból kivont inzulinmolekulát vizsgálta. 1955-ben sikerült meghatároznia a molekula aminosav-sorrendjét. Ez meghatározó lépés volt az inzulin laboratóriumi előállítása felé, ezért 1958-ban Nobel-díjjal jutalmazták. Másodszor 1980-ban kapta meg az elismerést (Paul Berggel és Walter Gilberttel megosztva), mert a világon először térképezte fel egy vírus DNS-szerkezetét. Sagner 1983-ban nyugdíjba vonult. A mai napig békepárti, 2003-ban ő is csatlakozott azokhoz a brit Nobel-díjasokhoz, akik aláírták az Irak megtámadása elleni petíciót.

Eltört a cipőkanál és nincs kedvünk újat venni? Nem jó egy fontos alkatrész, de csak a tengerentúlról lehet beszerezni? Nyomtassuk ki! A 3D nyomtatókat - melyek előbb-utóbb a legtöbb háztartásban mindennaposak lesznek - még a Mézga család is megirigyelhetné (és még az üvegest sem kell kihívni minden héten)! Azonban nincs megállás,  már itt a 4D nyomtatás is! Elképesztő technika és hihetetlen jövő….

A 3D nyomtatás kezdetei, az eljárás lényege

A 3D nyomtatás először 1955-ben vetődött fel az MIT két doktorandusza, Jim Bredt és Tim Anderson fejében. Egy tintasugaras nyomtatót alakítottak át úgy, hogy ne tintát fecskendezzen papírra, hanem rétegeket olvasszon egymásra, és ezáltal térbeli objektum keletkezzen. 

Többen, hosszú évekig kísérleteztek a megfelelő eljáráson. Végül Chuck Hull volt az, aki 1984-ben megalkotta, majd 1986-ban szabadalmaztatta az első 3D nyomtatót, egy olyan szerkezetet, amely digitális adatok alapján hozott létre fizikai tárgyakat. Ez az újfajta technológia 1989-ben került nyilvánosságra a Good Morning America című tévéműsorban. A 3D nyomtatók az 1990-es évek elejére váltak piacképessé, fejlődésük azóta is megállíthatatlan

Mostanában egyre többet hallani a megújuló energiaforrásokról, mint lehetséges alternatíváról. Földünk szén, kőolaj és földgáz készletei végesek, nem tudni pontosan meddig állnak még rendelkezésünkre. A napenergia hasznosítása csupán egy a sok lehetőség közül. Vajon mióta próbálkozik az emberiség energiát nyerni a Napból? Mik a jelenlegi eredmények és a jövőbeli tervek? Lássunk néhány példát!

A Nap körülbelül 4,6 milliárd éves. Naprendszerünk központi csillaga, a Földtől 150 millió kilométerre van. Fénye 8,3 perc alatt ér el hozzánk. 

Ha valaki meghallja a Sagrada Família nevét, tudja, hogy ez egy gyönyörű templom Barcelonában, amivel még mindig nem készültek el. A hírek szerint 2026-ra kész lesz. Azonban az ember fejében elkerülhetetlenül kérdések fogalmazódnak meg. Vajon hogyan kezdődött az építkezés és miért nyúlt ilyen hosszúra? Milyen viszontagságok érték az idők során a templomot? Kiknek köszönhetjük a Sagrada Famíliát?

A Sagrada Família építésének ötlete José María y Bocabellától származik. Ő egy gazdag barcelonai könyvkereskedő volt, aki, miután 1861-ben Rómában járt, Szent József csodálójává vált. 1866-ban megalapította a Szent József Híveinek Egyesületét (la Asociación de Devotos de San José). Néhány évvel ezután az Egyesület megvette Barcelona több hektáros El Poset (ma La Sagrada Família) nevű szegénynegyedét. Bocabella célja az volt, hogy itt egy olyan bazilika legyen, ahová a szegények és a gazdagok egyaránt járhatnak. 

José María y Bocabella (1815-1892)

Andrea Bocellit vaksága sem tudta megakadályozni abban, hogy világhíres tenor legyen. Sikerét elhivatottságának, szorgalmának és töretlen kitartásának köszönheti. Pavarottit lenyűgözte tehetsége, Celine Dion pedig egyszer azt mondta: „Ha Isten énekelne, az ő  hangján tenné!” Az aranytorkú olasz tehetség november 9-én fog fellépni Budapesten.  

Amikor édesanyja, Edi Bocelli, terhes volt fiával, az orvosok megpróbálták rábeszélni, hogy vetesse el őt. Edi vakbélgyulladást kapott és a szakemberek biztosak voltak benne, hogy a születendő gyermek fogyatékossággal jön a világra. Az anyuka azonban másképp döntött. Andrea Bocelli 1958. szeptember 22-én megszületett az olaszországi Lajaticoban. A doktorok tudták, hogy gond lesz látásával, mivel zöldhályogot állapítottak meg nála. Már 6 hónaposan meg kellett operálni a szemét, ezután többször is műtétre volt szükség. A fiú zeneszeretete korán megmutatkozott. Hat éves korában kezdett el zongorázni, de megtanult furulyázni, szaxofonozni, trombitálni, harsonázni, gitározni, dobolni és nem utolsósorban énekelni is. 

Valahol az észak-afrikai Maliban él egy különös népcsoport. Ők a dogonok. Megismerni szokásaikat, társadalmuk felépítését, épületeiket, már önmagában izgalmas dolog, hiszen ezeken az írástudatlan és a fejlődést nem követő embereken keresztül láthatjuk a régmúlt egy darabkáját. A világ azonban nem csak emiatt figyelt fel rájuk, eredetmítoszuk ugyanis olyan elemeket tartalmaz, mely még a tudósokat is megdöbbenti.

A dogonok az észak-afrikai Maliban, a Niger folyó kanyarulatában, a Bandiagara-fennsík szirtjei tövében élnek. Csupán homályos feltételezések vannak arról, hogy Afrika melyik részéről jöttek. Feltehetőleg Egyiptomból származnak, ahonnan Líbiába majd Guineába vándoroltak, mostani élőhelyükre valószínűleg a 10-13. század között menekültek több hullámban a Mossi Királyság térhódítása elől. 

A dogonok által lakott terület

Haraszthy-falva alapítója Wisconsin államban? A kaliforniai Buena Vista borászat létrehozója? San Diego rendőrfőnöke, aki még omnibusz járatokat is üzemeltetett?  Magyarországon nem biztos, hogy sokat mond egy átlag ember számára Haraszthy Ágoston neve, pedig az Egyesült Államokban sokat tett azért, hogy emlékezzenek rá.

Haraszthy Ágoston 1812. augusztus 30-án született Pesten, Terézvárosban. (Azon korábbi állítások, miszerint Futakon látta meg a napvilágot nem voltak helytállónak. Ez akkor bizonyosodott be, amikor életrajzírója, Brian McGinty 1995-ben megvizsgálta Haraszthy születési anyakönyvi kivonatát és keresztlevelét, melyet még ma is a Terézváros plébániatemplomában őriznek).

Szüleit Haraszthy Károlynak és Fischer Anna Máriának hívták. A magyar nemesi családok körében szokás volt az újszülött gyermekeket arról a szentről elnevezni, amelyiknek időben legközelebb volt az ünnepe, ezért az 1812-es Haraszthy baba az Ágoston nevet kapta. (A Szent Ágoston napi búcsút augusztus 28-án tartják).

Haraszthy Ágoston (1812-1869) 

A Machu Picchu egy páratlan szépségű és rejtélyes hely, mely évszázadokig érintetlen maradt. Felfedezője, a sokoldalú és kalandos életű polihisztor, Hiram Bingham volt. Amikor meglátjuk az elhagyatott romváros fényképét, felébred a fantáziánk. Kik voltak az inkák? Miképpen talált rá a városra Birgham? Vajon hogyan éltek itt régi lakói és mi az oka, hogy elhagyták? 

A Machu Picchu

Az Inka Birodalom felemelkedése és bukása

A 12. században a kecsua indián törzs útnak indult Peru hegyeiből és a termékeny Cusco völgyben telepedett le. Később ez lett a birodalom fővárosa. Az inkák felemelkedése 1438-ban kezdődött, Pacsakutek Yupanki trónra lépésével. A király (az uralkodókat Inkának hívták és csupán később lett ez a nép elnevezése), majd utódai, hódító hadjáratokat indítottak. A 16. század elejére az Inka Birodalom területe 2 millió km2 lett. Magában foglalta a mai Kolumbia déli részét, Ecuadort, Perut, Bolíviát, Észak-Chilét és Argentína északnyugati részét. Ekkorra már lakossága 10 millió főre növekedett.